2023 novembere óta nem látott szinten jár az árak emelkedése, a kormány már odáig jutott, hogy kitalálta a lenyűgöző új fogalmat: meglepetésinfláció. Nagyon nem mindegy, miből áll össze a most épp 5,6 százalékos infláció – a mostani szám részleteiből azt látjuk, hogy sok-sok olyan tétel drágul, aminek a vásárlását nem nagyon lehet elhalasztani, és amire nagyjából mindenkinek szüksége van, úgyhogy még fájóbbnak tűnik az infláció, mint amit a végső szám mutat. A Központi Statisztikai Hivatal 140 csoportra bontja az árukat és szolgáltatásokat, amikor számol – ezeket az adatokat néztük meg most részletesen.

Élelmiszerek: +7,1 százalék

Amikor szóba kerül az infláció, erre gondol elsőre szinte mindenki. Nem csoda: amikor közgazdászok és pszichológusok együtt dolgoztak, levezették, hogy azt, hogy mekkorának érzik az emberek az inflációt, nagyon nagy részben az élelmiszerek ára határozza meg (és a benziné). Logikus, hiszen egyrészt élelmiszert venni mindenkinek muszáj, sok más termékkel ellentétben nem lehet nagyon elhalasztani a vásárlását, kivárva, hogy lejjebb menjen az ára, és ha ez nem lenne elég, sokkal gyakrabban szembesülünk az élelmiszerek árának változásával, mint mondjuk azzal, hogy mennyivel drágább egy konyhabútor.

És ha ránézünk az ábrára, rögtön látszik is, hogy pont ez a megkerülhetetlenség okozza a bajt: nem egy-egy tétel drágul fájdalmasan, hanem nagyon sok fajta. Akármilyen étkezési szokásai vannak az embernek, egész biztosan talál olyat a saját kedvenc ételei-italai között a listán, ami nagyon komolyan megdrágult az elmúlt időkben. És persze nézegethette a számokat a kormány is, amikor azon gondolkodott, hogy majd milyen termékeket próbál beterelni az árstop helyett bevezetett árrésstop alá. Aztán hogy az áremelkedésért valójában ki a felelős, az egy más, sokkal bonyolultabb téma – ahogy azt nemrég pont a rekorder étolaj példáján mutattuk be.

Alkohol, dohány: +5 százalék

Itt látszik először az, hogy milyen a hatása az inflációkövető adóemelésnek: 2025-től minden évben az előző év júliusi inflációjával emelkedik egyebek mellett az alkoholtermékek jövedéki adója is (a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, valamint az üzemanyagok jövedéki adója ilyen még). A dohány jövedéki adójára ez most még nem érvényes, csak jövőre lesz majd, úgyhogy az egyszerűen 8 százalékkal emelkedett – látszik is a változás az év eleji átárazásakon.

Szolgáltatások: +9,2 százalék

Az élelmiszerek mellett itt van igazán nagy baj. Ráadásul ugyan 2023 vége óta minden egyes hónapban a szolgáltatások húzták fel leginkább az inflációt, 2024 második felében lassulni kezdett a drágulásuk – na ennek most itt vége van. Az év eleji átárazások, gyakran a tavalyi inflációt követve, máskor egyszerűen csak a béremeléseket, megtették a hatásukat, nagyon látványosan nőnek az árak. És ugyan itt a tavaly ilyenkorival összehasonlított számokat mutatunk, érdemes hozzátenni, hogy idén decemberről januárra átlagosan 2,2 százalékkal nőttek az árak, és februárban még onnan mentek 1,2 százalékkal feljebb.

Tartós termékek: +1,6 százalék

Ez a csoport lefelé húzza az inflációt, ahogy már évek óta mindig. Persze ez az a csoport, amiből az ember ritkán vásárol, amikor viszont igen, akkor egy tételben nagyon sokat költ rá. Úgyhogy a személyes vásárlási szokások nagyon-nagyon komolyan befolyásolhatják az inflációérzékelést, egészen másnak érezheti a helyzetet az, aki használt autót vesz, mint az, aki újat (arról nem is beszélve, hogy ugye az emberek jelentős része sem használt, sem új autót nem vásárolt épp februárban).

Ennél az árucsoportnál fontos különösen az, hogy mennyire gyenge volt a forint – méghozzá nem is igazán most, hanem néhány hónappal korábban, amikor a nagykereskedők behozták a most eladott áruikat az országba.

Ruhák: +1,8 százalék

Végre egy olyan része az inflációnak, ahol nincs semmi dráma! A ruhák árai tavaly ősszel nőttek egy nagyobbat, utána viszont ahogy vége lett az ünnepi szezonnak, menetrendszerűen lejjebb is mentek, úgyhogy most nem vészesen járnak a tavaly ilyenkori fölött, sem átlagban, sem külön-külön.

Egyéb cikkek: +2,7 százalék

Ennek a csoportnak a neve a lehető legunalmasabb, viszont ha megnézzük, mi minden szerepel benne, máris látszik, hogy mennyire megkerülhetetlen árukról beszélünk. Itt az segített most, hogy a benzin februárban még olcsóbb is lett, mint januárban volt, úgyhogy nem annyira vészesen jár a tavaly ilyenkori szint fölött. Egyre több olyan cikk van viszont itt, amelynek az áremelkedése ha nem is drámai, de azért már igencsak kellemetlen.

Háztartási energia: -0,2 százalék

Igen, van itt egy tétel, amely olcsóbb lett. És nem azért, ami miatt nagyon sokszor olcsóbbra jött ki, ezúttal nem a sokat vitatott módszertan hozta a mínuszt. Itt sokszor azért jöttek ki alacsony számok, mert amikor nem kellett annyit fűteni, akkor sokan fértek be a nyomott árat biztosító fogyasztási korlát alá – csakhogy most februárban épp ennek az ellenkezője történt. Végre volt egy olyan februárunk, amikor nem a sokéves átlag felett volt végig a hőmérséklet, úgyhogy sokkal többet kellett fűteni, mint az elmúlt pár évben ilyenkor, kevesebben is fértek be a rezsicsökkentési határ alá. Az átlagár azért ment le mégis, mert a tűzifa olcsóbb lett. De itt látszik, hogy hatalmas különbségek lehetnek a személyes inflációban attól függően, hogy mivel fűt az ember.