Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Szerdán a bíróság döntése értelmében “példás magatartással” visszautalta a Magyar Államkincstár a fővárosnak azt a 10,2 milliárd forintot, amit május végén inkasszózott a városháza számlájáról – jelentette ki Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese a kormány és a főváros tárgyalása utáni sajtótájékoztatón. Mindehhez hozzátette, hogy hasonló példás jogkövető magatartást várnának el a Fővárosi Önkormányzattól, amikor neki kéne teljesítenie a pénzügyi kötelességeit.
“A tegnap átutalt összegtől függetlenül nem hárult el a csődhelyzet. Ahhoz, hogy ebből kikecmeregjenek szükséges volna egy törvényes költségvetés, mert jelenleg nincs ilyen. Karácsony Gergely ígéretet tett ma arra, hogy jövő héten ezt a feltételt megpróbálja teljesíteni a Tisza-koalícióval” – mondta Latorcai.
A csődhelyzet feltárásához a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felkérte az Állami Számvevőszék volt elnökét, Domokos László “pénzügyi átvilágítási szakértőt”, aki már a mai egyeztetésen is részt vett. A főpolgármesterrel abban maradtak, hogy már jövő héten megkezdi a munkát.
Latorcai szerint “a kormány segíteni akar, de nagy a baj, és a kormány nem akarja feneketlen kútba tölteni a magyar adófizetők pénzét”. Ezért a kormány azt is vállalja, hogy áttekinti Budapest közösségi közlekedésének a finanszírozását, mert “nem fordulhat elő, hogy a fővárosnak a legfontosabb feladata, a közösségi közlekedés ellátatlan maradjon, és fennakadások legyenek, a kormány ezt el akarja kerülni”.
Azt is elmondta, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) megfellebbezi az inkasszóval kapcsolatos döntést, mert a kormány álláspontja szerint Karácsony félrevezette a bíróságot, amely így téves információk alapján hozott döntést.
Karácsony Gergely szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendszeresen ellenőrzi a Fővárosi Önkormányzatot. A főpolgármester már június elején úgy fogalmazott, hogy felőle “megnézhetnek mindent számlát, ellenőrizhetik ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését”. Egy korábbi kormányinfón a HVG is megkérdezte Latorcai Csabát, hogy miért nem merült fel, hogy elengedje a kormány azt az 57 milliárd forintot a fővárosnak, amit a költségvetésbe be kellene fizetnie.
Az összeget szolidaritási hozzájárulás címén vették el az önkormányzattól, ami miatt a főváros bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, egyúttal megtiltotta a MÁK-nak, hogy erre a jogcímre hivatkozva májustól augusztusig beszedést indítson a fővárossal szemben.
Karácsonyék azt követően kértek azonnali jogvédelmet, hogy a MÁK május végén leemelt 10,2 milliárd forintot Budapest számlájáról, miután a Kúria kimondta, hogy a főváros idei költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés ezt azzal indokolta, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében körülbelül 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen.
A főpolgármester nemrég adott interjút a HVG-nek, amelyben így fogalmazott: „A kormány helyezte magát a jogszabályok fölé azzal, hogy egy alkotmánybíróság által kimondott tételt – miszerint az önkormányzat nem lehet nettó befizető – semmibe vesz”. Karácsony ebben arról is beszélt, hogy „a számvevőszék már kétszer ellenőrizte a pénzügyeinket, és kimondta, hogy az elmúlt 5 évben a forrásainkat fejlesztésekre, az energiakrízis miatt megnövekedett energiaköltségekre, és béremelésekre költöttük és hogy a helyzetünket külső tényező alakította kedvezőtlenül, majd felsorolták a különböző kormányzati hibákat és intézkedéseket”.
