Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Május hónapban a központi költségvetés 129,5 milliárd forint többlettel zárt – erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az előzetes adatokat részletes jelentésében. A szokatlanul jó egyenleghez hozzátartozik, hogy ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM-osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe. Az állami MVM osztalékfizetéséhez pedig hozzátartozik, hogy a vállalat a „rezsicsökkentés” jegyében állami kompenzációt kap a lakossági szolgáltatás után – vagyis tulajdonképpen amikor osztalékot fizet a tulajdonos államnak, a rezsikompenzációt adja vissza részben (még ha a profitábilis tevékenységeinek közük sincs a hazai lakossági értékesítéshez). Az MVM osztalékfizetése nélkül a büdzsé május hónapban is mínuszos lett volna.
Az év első öt hónapját egyben tekintve az államháztartás központi alrendszere 2800,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az éves költségvetési hiánycél 67,6 százalékát tette ki.
Vagyis tette volna ki. A kormány ugyanis informálisan – a költségvetési törvényen nem vezették át, szokás szerint – felemelte a hiánycélokat. Az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos, GDP-arányos ESA-hiányhoz tartozó számszerű pénzforgalmi hiánya 4123,0 milliárd forint. A 4,1 százalékos módosított hiánycélhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány ugyanakkor 4774,0 milliárd forint. A május végi központi alrendszer hiánya (2800,9 milliárd forint) ennek 58,7 százaléka.
Vagyis a hiánycél emelésével a május végi hiány máris az éves terv 68 százalékáról az 59 százalékára esett.
A minisztérium közleménye kiemeli, hogy a társasági adó esetén az adóbefizetés határideje május 31., azonban a jogszabályok szerint hétvégi határnap esetén a következő munkanapon, ez esetben június 2-án, hétfőn volt a végleges adófizetési határidő. Ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része május 31-éig megfizette a társasági adóját, 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig.
Ezzel együtt a társaságiadó-bevételek nem alakultak jól. Az év első öt hónapjában 521,1 milliárd forint bevétel realizálódott, amely az előző év egyenlegétől 126,9 milliárd forinttal maradt el.
Jól alakultak ugyanakkor a költségvetés fő bevételi lábát képező áfabevételek. Az év első öt hónapjában
az általános forgalmi adóból 3311,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 460,9 milliárd forinttal haladja meg.
Az áfabevételek május végére 40 százalékra teljesültek, ami időarányosan is jó eredmény, és jobb, mint a tavalyi.
A bevételi oldalon
kiemelendő még a tranzakciós illeték. Ebből 2025 első öt hónapjában 244,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 102,0 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
A bevétel alakulásának hátterében a 2024. augusztus 1-jétől hatályos megemelt adómértékek állnak, illetve az, hogy 2024. október 1-jétől az adó hatálya kiterjed a konverziót tartalmazó műveletekre is. Vagyis a tavalyinál jóval magasabb bevételek mögött az adó emelése és kiterjesztése áll.
Emelkedő tranzakciós illeték
Veres Viktor
Mindeközben az államadósság is jelentősen nőtt, május végéig 3819,5 milliárd forinttal. A fontosabb tényezők:
- Az első tényező, amely növelte az adósságot, a nettó forintkibocsátás 2502,7 milliárd forint összegben.
- A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 1697,4 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetét-állomány növekedéséhez.
- A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 283,7 milliárd forinttal csökkentette.
A devizaadósság egyébként 17 971,5 milliárd forintra növekedett május végére. A devizaadósság részaránya a 2024. év végi 29,8 százalékos szintről 30,3 százalékos szintre emelkedett a teljes adósságon belül – vagyis hajszállal ugyan, de meghaladta a 30 százalékos limitet.
És ebben még nincs benne a júliusi devizaadósság-kibocsátás, amely már határozottan a limit fölé löki a devizaadósság arányát – az államadósság-kezelő szerint csak ideiglenesen.
