Amerikai szankciós listára kerülhetnek uniós tisztviselők az EU digitális szabályozása miatt

Donald Trump kormánya példátlan lépésre készül: azt fontolgatja, hogy szankciókat vezet be az Európai Unió vagy egyes tagállamok azon tisztviselőivel szemben, akik „felelősek” az Unió állampolgárainak digitális jogbiztonságát megalapozó Digital Services Act (DSA) végrehajtásáért – mondta a Reutersnek két, az ügyet ismerő forrás. Washington szerint a jogszabály cenzúrázza az amerikaiakat, és többletköltségeket ró az amerikai technológiai cégekre – ezeket a vádakat a Trump-kormányzat szinte minden tagja elővette már az elmúlt hónapokban, az EU viszont még az egyre fenyegetőbb vámháború árnyékában sem engedett álláspontjából: a törvény marad.

A hírügynökség szerint az amerikai külügyminisztériumban még nem döntöttek arról, hogy valóban bevezetik-e a várhatóan vízumkorlátozás formáját öltő büntetőintézkedéseket, ahogy az sem világos, pontosan mely tisztviselőket érintené a lépés. A legnagyobb kérdés, hogy csúcsdiplomatákat, például az EU főbiztosát, Ursula von der Leyent céloznák meg a szankciókkal, vagy megállnának alacsonyabb, végrehajtói szinten. Az amerikai külügyi szóvivő nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Reuters értesüléseit a lehetséges büntetőintézkedésekről. „Növekvő aggodalommal figyeljük a cenzúrát Európában, de további információval jelenleg nem tudunk szolgálni” – írta a szóvivő e-mailben.

Ursula von der Leyen szabad mozgása is veszélyben lehet

AFP / Brendan Smialowski

Trump hétfőn azzal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek digitális adót alkalmaznak, hogy „további vámokat” vet ki a termékeikre (bár az EU esetében az egyes tagállamokra meglehetősen nehéz lesz különadót kivetni a közös kereskedelempolitika miatt), ha nem törlik el az ilyen jogszabályokat – azonban elvben baráti országok tisztviselőinek szankcionálása egy szabályozás miatt rendkívül ritka.

A Reuters korábban, egy külügyminisztériumi táviratra hivatkozva arról számolt be, hogy a Trump-kormány utasította az európai amerikai diplomatákat: indítsanak lobbikampányt a DSA ellen, annak módosítása vagy visszavonása érdekében.

Az év elején a HVG is elemezte, hogyan próbálják rávenni a techcégek Trumpot, hogy erőszakolja ki az EU-tól a szigorú szabályok (mint a GDPR, a digitális szolgáltatásokat vagy a mesterséges intelligenciát szabályozó törvények) eltörlését, amelyek dollármilliárdokban mérhető károkat okoznak ezen szereplőknek. Részben azért, mert nem tudnak olyan szabadon üzletelni Európában, ahogy a hazájukban, másrészt pedig a sokszor valóban súlyos bírságok miatt, amiket a sorozatos törvényszegések miatt rónak ki rájuk az EU-s hatóságok.

Az EU szerint a DSA célja biztonságosabb online környezetet teremteni, többek között azzal, hogy a nagy techcégeket arra kötelezi, tegyenek többet az illegális tartalmak, például a gyűlöletbeszéd vagy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ellen. Washington viszont úgy véli, az EU „indokolatlan” korlátozásokat vezet be a szólásszabadság terén, és a DSA csak fokozza ezeket a fékeket.

Az Európai Bizottság szóvivője nem kommentálta a szankciók lehetőségét, de korábban „teljesen alaptalannak” nevezte az amerikai cenzúravádakat. „A szólásszabadság alapvető jog az EU-ban, a DSA középpontjában áll” – mondta. – „A jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályokat határoz meg az illegális tartalmak visszaszorítására, miközben védi a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.”