A digitális szolgáltatásokról szóló, 2024-ben élesedett törvény „összeférhetetlen az amerikai szólásszabadság hagyományával” – mondta az FCC nemrég kinevezett elnöke.
Élesen bírálta az Európai Unió tartalommoderálási törvényét az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának (FCC) elnöke, Brendan Carr, mert az szerinte nem egyeztethető össze az amerikai szólásszabadság hagyományával, és fennáll a veszélye annak, hogy túlzottan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – írja a Reuters.
„Vannak bizonyos aggályaim azzal kapcsolatban, ahogyan Európa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act – DSA) kezeli” – mondta Carr, akit Donald Trump elnök 2024 januárjában nevezett ki az FCC élére.
Carr szerint az amerikai technológiai vállalatok számára a DSA betartása „összeférhetetlen mind az amerikai szólásszabadság hagyományával, mind pedig azokkal a kötelezettségvállalásokkal, amelyeket ezek a technológiai vállalatok a vélemények sokszínűsége iránt tettek”.
Az Európai Bizottság szóvivője visszautasította Carr kijelentéseit, mondván, hogy a DSA-val kapcsolatos cenzúravádak teljesen megalapozatlanok.
„Digitális jogszabályaink célja az alapvető jogok védelme” – mondta Thomas Regnier szóvivő. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy biztosítani kell az internet biztonságát, ahogy Vance alelnök is fogalmazott a párizsi csúcstalálkozón.”
Trump korábban egy memorandumban arra figyelmeztetett, hogy kormánya „alaposan megvizsgálja” a DSA-t, Carr pedig a múlt héten levelet küldött az amerikai technológiai vállalatoknak, amelyben tájékoztatást kért arról, hogyan tervezik összeegyeztetni a DSA előírásait az amerikai szólásszabadsággal. Az érintett vállalatok – köztük az Apple, a Meta, az Alphabet vagy Elon Musk X-e (korábban: Twitter) – hétfőig kaptak határidőt a válaszadásra.
Az egyik lehetséges megoldás a geofencing, vagyis a tartalom régiónkénti korlátozása lenne, amely külön platformokat hozna létre az EU követelményei és az amerikai elvárások szerint.
Az FCC elnöke az elmúlt hónapokban a sokadik magas rangú amerikai tisztviselő, aki felszólalt az európai szabályozások ellen. Februárban JD Vance alelnök a párizsi mesterségesintelligencia-csúcstalálkozón „autoriter cenzúrának” nevezte a moderálást is magában foglaló törvényt. Vance arra figyelmeztetett: az amerikai technológiai vállalatok súlyos versenyhátrányban vannak Európában az „erőteljes szabályozás” miatt, amelyek „megfojtanak egy virágzó iparágat”.
Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a DSA 2024-től hatályos, a legszigorúbb részeivel azok az online platformok és keresőprogramok szembesülnek, amelyeket az unió tizede, azaz legalább 45 millió EU-polgár használ – a közösségi média mellett a legnagyobb online piacterek, utazásszervezők, videómegosztók, vagy például az X, a Google Maps és a Wikipedia is ide tartozik.
Az ilyen platformok kötelesek gondoskodni arról, hogy az európai felhasználóik beleszólhassanak abba, mi alapján kapnak hirdetéseket és más tartalmakat, meg kell akadályozniuk, ha valaki visszaélne a rendszereikkel, és az európai gyerekeket tilos profilozniuk reklámozási céllal.
Az egyik legnagyobb különbség az EU és az USA szabályozása között itt az, hogy az EU-ban az ilyen platformok tulajdonosai jogi felelősséggel tartoznak, ha tudomásukra jut, hogy illegális tartalom van náluk, nem hivatkozhatnak arra, mint az Egyesült Államokban, hogy ők csak közvetítők.
Trump elnökségének központi témájává tette a szólásszabadság védelmét, és már hivatalba lépésének első napján rendeletet írt alá a „szólásszabadság helyreállításáról és a cenzúra megszüntetéséről”.
Carr ezt a megközelítést visszhangozva kijelentette: „Trump elnöktől kezdve egészen hozzám, a kormányzat minden szintjén arra ösztönözzük technológiai vállalatainkat, hogy hagyjanak fel az elmúlt években tapasztalt cenzúrával”.
A DSA, amely egy éve hatályba lépett, célja, hogy biztonságosabbá és tisztességesebbé tegye az online környezetet azáltal, hogy a technológiai óriásokat nagyobb felelősségre vonja az illegális tartalmak – köztük a gyűlöletbeszéd és a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok – elleni fellépésben.
Február közepén Howard Lutnick kereskedelmi miniszter arról beszélt: Az Egyesült Államok kész „kereskedelmi eszközöket” bevetni az Európai Unió ellen annak szigorú ESG-szabályozása miatt.
Lutnickot és Trumpot kifejezetten a CSDDD direktíva, avagy a fenntarthatósági közzétételi kötelezettség zavarja, amely alapján a nagyobb vállalatoknak (legyenek azok európaiak vagy Európában tevékenykedő, de más országban alapított cégek) a következő évtől számot kell adniuk a saját és a beszállítói láncuk működésének tisztaságáról, azaz arról, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, és nem szennyezik a környezetet.
A kereskedelmi miniszter a múlt hónapban republikánus szenátoroknak úgy fogalmazott: aggasztónak tartja, milyen mértékben befolyásolják a brüsszeli környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szabályozások az amerikai vállalkozásokat.
Arra a kérdésre, hogy támogatna-e egy végrehajtási rendeletet vagy jogszabályt, amely illegálissá tenné az amerikai vállalatok számára a CSDDD betartását, úgy válaszolt, hogy „örömmel dolgozik minden olyan erőfeszítésen”, amely „megakadályozza a túlzottan megterhelő szabályozásokat, amelyek negatívan érintik az amerikai vállalatokat”.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
