Épp csak annyi a jó hír, hogy nulla fölötti a végeredmény, minden más rémes – vonhattunk mérleget, amikor a Központi Statisztikai Hivatal július végén kiadta az április–júniusi GDP-adatról az első becslését. Most pedig elkészültek a statisztikusok a második becslésükkel, és a fő számok maradtak.
A magyar gazdaság a második negyedévben a nyers adat szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján 0,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Egy negyedév alatt, január–márciushoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság.
Az első félév így összességében 0,1 százalékos visszaesést hozott 2024 első feléhez képest a kiigazított számok szerint, stagnálást a nyers adat alapján.
Mint emlékezetes: a kormány eredetileg 3 és 6 százalék közötti éves növekedést ígért, ebből hivatalosan 3,4 százalékot vettek célba, amikor a költségvetést megírták, majd a célt levitték 2,5 százalékosra, most pedig ott tartunk, hogy az elemzők szerint az 1 százalékos éves átlag sem reális.
Az első adatközléskor annyit írt a KSH, hogy a szolgáltató szektor, azon belül is az információs, kommunikációs ágazat húzta a gazdaságot, az ipar és a mezőgazdaság pedig rosszul teljesített. Most már ennél is több részletet tettek közzé.
A mezőgazdaságnak már megint szörnyű éve van, ennek a hozzáadott értéke csak április és június között 11,4 százalékkal volt kisebb, mint tavaly ilyenkor. A második negyedévből az április időjárása nem volt igazán vészes, és legalább májusban is esett eleget az eső, viszont május elején-közepén több hajnal is annyira hideg volt, hogy az súlyosan megkárosította a termést, aztán pedig jött a júniusi aszály. Sok olyan része volt az országnak, ahol az egész hónapban egy csepp eső sem esett. Az NGM korábban úgy számolt, hogy a júniusi aszály 0,3-0,6 százalékponttal ronthatja a GDP-növekedést, de azért a teljes összképhez hozzá kell tenni, hogy a magyar agrárium európai összehasonlításban is különösen kitett az időjárás változásainak, annyira elhanyagolták azt évtizedeken át, hogy komolyabb fejlesztésekkel ki lehessen bírni egy-egy rosszabb évet.
De a legsúlyosabban nem is az agrárium ütötte meg a gazdaságot: annak a kisebb súlya miatt ez a mínusz is csak 0,3 százalékponttal vitte lejjebb a negyedéves GDP-számot. Ellenben 0,7 százalékkal lett kisebb az adat azért, mert az ipar teljesítménye is csúnyán visszaesett.
Pedig nem nagyon volt már honnan zuhannia: a tavalyi április–június, amihez most viszonyítunk, az elmúlt másfél év legnagyobb éves alapú esése volt. Ebből sikerült most még 3,3 százalékkal csökkenni. Ezen belül a feldolgozóipar 4,4 százalékkal gyengült egy év alatt. Az építőipar segített, annak a teljesítménye 4,3 százalékkal még nőtt is.
De így is a szolgáltató szektoron múlt, hogy nulla fölötti lett az összesített szám. A szolgáltatások hozzáadott értéke együttvéve 1,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a művészeti és szabadidős ágazat mutatta be a legnagyobb, 6,5 százalékos növekedést, de az információs, kommunikációs szektor 6,3 százalékos emelkedése is fontos volt. A turizmusban és vendéglátásban 3,2, a pénzügyi, biztosítási ágazatban 2,2 százalékos növekedést mértek, a kereskedelem teljesítménye 1,8, a szállításé, raktározásé pedig 0,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb visszaesést az ingatlanügyleteknél mérték, ott 0,7 százalékos volt a csökkenés.
A háztartások fogyasztása is nőtt, a belföldi fogyasztás 4,9 százalékkal lett magasabb a tavaly ilyenkorinál. Ez ellensúlyozta azt, hogy a cégek mennyire kevés pénzt költöttek a beruházásaikra: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7 százalékkal volt az egy évvel korábbi alatt. Azaz miközben az egykor sokat emlegetett „óvatossági motívum” oldódott, és az emberek egyre bátrabban mernek költeni – legalábbis annál bátrabban, ahogy a nagy inflációt követő időben tették –, a céges beruházások már évek óta az egyik legrosszabb részét jelentik a magyar GDP-adatnak. Az elmúlt tizenkét negyedév közül tizenegyben már negyedéves szinten is visszaesést mértek itt.
Vagyis összességében amit látunk, az minden, csak nem repülőrajt. A kormány most épp azt ígéri, hogy 2026 második negyedévétől láthatunk majd 4 százalék környéki növekedést – ezt a 4 százalékot ígérik már évek óta, eddig nem lett belőle semmi. A 2026 második negyedéves ígéret azonban azért is fontos, mert ez azt jelenti, hogy már a kormány is úgy számol, úgy csinál végig egy teljes ciklust, hogy a 2026-os választás idején nagyjából pont ugyanott fog tartani a magyar gazdaság, ahol a 2022-es választásnál tartott.
Az elemzők úgy kommentálták, amikor az első becslés megérkezett: legalább a vészforgatókönyvet elkerültük, de az 1 százalék fölötti növekedés irreális terv. Az a bizonyos forgatókönyv a nulla alatti éves szám lett volna, vagy pedig a technikai recesszió – azt nevezik így, amikor két egymást követő negyedévben is csökken a GDP az előző három hónaphoz képest. Rossz hír az is, hogy Európából épp az osztrák és a német gazdaság teljesített igencsak gyengén, márpedig ez a két ország nagyon fontos a magyar ipar számára.
