Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Előfordul, hogy a banknak további dokumentációt vagy pótlást kell kérnie.
Jelentősen nőtt az ügyfélforgalom a K&H Banknál az Otthon Start program elindulása utáni első napokban. A pénzintézet adatai szerint a látogatottság 10-15 százalékkal volt magasabb a megelőző hónapok átlagánál. Eddig több mint ezer igénylés érkezett, 350 értékbecslési folyamat indult el, és 19 ügylet jutott el a teljes hitelbefogadásig – közölték a HVG megkeresésére.
A távbanki hívások alapján már az első napokban kirajzolódtak a legtipikusabb okok, amelyek miatt az ügyfelek nem tudják igénybe venni az Otthon Startot. A bank szerint ilyen akadály lehet, ha az adott hitelcélhoz nincs elegendő jövedelem, ha a megvásárolni kívánt ingatlan nem hitelezhető, vagy ha az ügyfélnek az elmúlt tíz évben volt 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányada egy másik ingatlanban.
A K&H szerint a Magyar Nemzeti Bank módosításai után az önerő szabályozása már világos, ugyanakkor a gyakorlatban maradt mozgástér a kockázatok mérséklésére. Továbbra is bizonytalanságot jelent a 10 százalékos önerőre való jogosultság: a jegybank eltörölte a 41 éves korhatárt, de a korábbi, 50 százalék alatti tulajdonra vonatkozó feltétel nem változott, ami a bank szerint meglepetést okozhat az ügyfeleknek.
Jelezték:
A 10 százalékos önerő esetén az igazoláskérés folyamata a szektor és a Lechner Tudásközpont között még kialakításra vár. Ennek zökkenőmentessége elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy megfelelő átfutási idővel történjen meg a tulajdonra vonatkozó feltételek igazolása.
A társadalombiztosítási jogviszony igazolásának folyamata viszont egyértelmű, ám a kiadott igazolások minősége országosan nem egységes, ezért előfordulhat, hogy a bank további dokumentumokat vagy pótlást kér.
A pénzintézet szerint az átlagos hitelösszeg 50 százalékkal magasabb a korábbiaknál, az igénylők átlagéletkora pedig 35,3 év. A területi eloszlásról és a leggyakrabban választott ingatlantípusokról egyelőre nincs adat.
Nem csak a K&H-t rohanták meg az érdeklődők. Az MBH Bank hosszabb nyitvatartással és több ügyintézővel, az OTP több száz előbírálattal és online érdeklődéssel, míg az UniCredit szervezett ügyfélfogadással készült a program rajtjára. Már a szeptember 1-jei indulást megelőzően is jelentős volt az érdeklődés, amely az első napon is kitartott a HVG által megkérdezett bankok tapasztalatai szerint.
A lakáspiac már megmozdult: a zenga.hu felmérése szerint az ingatlanos cégek 10-15 százalékos áremelkedésre számítanak egy éven belül. Egyes eladók már most a négyzetméterár-korlát közelébe emelték az árakat, miközben a kereslet rekordot döntött. A fővárosban főként a kisebb lakások, vidéken a családi házak kerültek előtérbe, és a szakértők szerint az új lakások piacán is drágulás jöhet.
A Duna House szerint soha nem volt még ilyen magas a lakáspiaci kereslet: augusztusban 43 százalékkal nőtt az érdeklődés júliushoz képest, ami már az Otthon Start hatását mutatja. Az ingatlan.com adatai alapján a legtöbben 50 millió forint alatti lakásokat keresnek, vidéken ezek adják a kereslet több mint felét. Budapesten a felújított, vidéken a jó állapotú otthonok a legnépszerűbbek. Az Otthon Centrum 10 százalékos fővárosi és ennél nagyobb vidéki áremelkedést vár.
Korábbi elemzésünkben arra jutottunk, hogy az Otthon Start program 3 százalékos kamata sokak számára elérhetővé teszi a lakáshitel-felvételt, de komoly mellékhatásokkal járhat. A piaci hiteleknél jóval olcsóbb konstrukció rövid távon felpörgeti a keresletet és az árakat, miközben a kínálat korlátozott. A szakértők szerint már most látszanak kiskapuk: az eladók egy része az árkorlát miatt külön szerződésbe tesz bizonyos tételeket – például garázst, parkolóhelyet, tárolót vagy akár bútorokat –, így a lakás vételára papíron a 100 vagy 150 milliós határ, illetve a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos plafon alatt marad. Ez a gyakorlat torzítja a statisztikákat, és a vevőket, valamint a költségvetést is hátrányosan érintheti.
A konstrukció ráadásul inkább a befektetőknek kedvezhet, akik bérbeadásra vagy a gyerekeik számára vásárolnak, miközben a legrosszabb helyzetben lévőket aligha segíti. A költségvetésre is jelentős teher hárul: az állam állja a piaci kamat és a fix 3 százalék közötti különbséget, ami jelenleg több mint 5 százalékpont. Ha ez fenntarthatatlanná válik, a kormány a bankokra vagy akár a hitelfelvevőkre háríthatja át a költséget. Bár rövid távon politikai előnyt hozhat a kabinetnek, hosszabb távon kockázatos megoldás marad, amely a lakáspiacon és a költségvetésben is feszültségeket teremthet.
Erről bővebben itt olvashat:
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?