Erste: Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, az inflációt fölfelé lökheti a választási osztogatás

A legjobb esetben is csak fél százalékkal nőhet idén a magyar gazdaság – számolnak az Erste elemzői. A banknál az év elején még úgy kalkuláltak, hogy 2 százalék körüli lehet az idei GDP-növekedés, szemben azzal az előbb 3 és 6 százalék közöttinek ígért, majd onnan 3,4-re pontosított jóslattal, amelyet a kormány mondott. Aztán azt közölték, hogy 1 százalék alatti lehet az éves átlag, onnan rontották most lejjebb az előrejelzést. Jövőre viszont már tényleg beindulhat a magyar gazdaság növekedése, akkor 2,3 százalékkal lehet nagyobb a GDP az ideinél – vélik.

Az infláció az Erste szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos lehet, jövőre ez 4,1 százalékra lassulhat.

Annak, hogy a GDP-előrejelzést tovább rontották, a fő oka az, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió vámegyezsége megszületett ugyan, de nem lett annyira jó az unió helyzete. A magyar gazdaságból harmadik negyedév elejéről sem érkeznek szép számok, és az erre az évre tervezett nagy üzemek közül csak a BMW debreceni gyára indulhat el a tervek szerint még az idén.

Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője arról beszélt: a fogyasztás erős, de várja, hogy a beruházások elérjék a padlót – a cégek alig merik költeni a pénzüket. És ha a vállalatok kevés beruházásba kezdenek bele, alig emelnek a béreken és több elbocsátás mellett döntenek, akkor előbb-utóbb a lakossági fogyasztás is csökkenhet, ezért nagyon fontos az, hogy most már jöjjön a rég várt beruházási fordulat.

Mint mondta, az segíthet még sokat, ha a német gazdaság helyzete javul. Egyelőre felemás félév után minimális javulást mértek az ottani üzleti hangulatban, de még hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a német cégek aktívabbak legyenek.

Az infláció kapcsán két kockázat van, amelyektől a most előrejelzettnél magasabb lehet az áremelkedés üteme: a mezőgazdasági árak és a lakossági várakozások. Az agrárium termelői árai akkor is emelkednének, ha jó lett volna az időjárás, az aszály viszont még több kárt okozott. Az emberek pedig magasnak érzik az inflációt és úgy számolnak, hogy hosszabb távon be is ragad egy magas szintre, úgyhogy ez alapján hozzák meg a pénzügyi döntéseiket. Ráadásul ha a kormányzati osztogatás beindul, akkor a kereskedők és cégtulajdonosok is érezhetik úgy, hogy több pénze lett az embereknek, úgyhogy emelhetnek árat. Segíthet viszont a kínálati oldali árnyomás és a korábbiaknál valamivel erősebb forint.

Nem zárható ki, hogy lesz még olyan, amit nem tudunk – mondta a szakértő a kormányzati intézkedésekről. Fontos dátum lesz október 10-e, amikor a Standard and Poor’s meghozza a döntését a magyar hitelminősítésről (a három nagy minősítő közül náluk vagyunk egyetlen hajszállal a bóvlit jelentő vonal fölött, a másik kettőnél két kategóriával állunk a bóvli felett). Nem kizárt, hogy ez után mutatnak majd be valami újabb olyan tervet, amely nagy kiadást jelent az államnak. De azért a hitelminősítőket sem lehet átverni könnyen, arra valószínűleg figyelni fog a kormány, hogy olyat ne lépjen, amitől bóvliba kerülhet az ország.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt tette ehhez hozzá: a Magyar Nemzeti Bankot is aggasztják a magas szinten beragadt inflációs várakozások, emiatt nem akar túl korán kamatot csökkenteni. Az is látszik, hogy a jegybanknál már kiemelt fókuszban van az árfolyam-stabilitás – az Erste most úgy számol, hogy idén az év végén 405 környéki euróárfolyam lehet, jövőre 410-ig gyengülhet a forint.

Azt viszont nem tartják valószínűnek, hogy bóvliba soroljanak át a hitelminősítők idén az év végi felülvizsgálatoknál. Magyarország ugyan nem sokkal van a befektetésre ajánlott szint alja fölött, de nem olyan a gazdaságunk, mint a bóvliban lévő államoké, és az azért látszik, hogy jövőre javulhat a helyzet, a választás előtti költekezés pedig annyit azért nem indokolna, hogy emiatt jöjjön leminősítés – tette hozzá Nyeste Orsolya.