Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Megjelent az Országgyűlés jövő heti ülésének napirendi javaslata, amelyet a HVG már szerdán ismertetett. Az üléstervből azonban az is kiderül, hogy miről nem lesz szó. Például a a műhús betiltásáról szóló, már csak szavazásra váró törvényjavaslatról. Ezt Nagy István agrárminiszter már 2024-ben beharangozta, egy év múlva pedig benyújtotta a törvényjavaslatot.
Azzal érvelt, hogy a hagyományostól eltérő technológiák kihívásaira még nem rendelkezünk megnyugtató válasszal, a vélelmezhető negatív hatások a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmát teszik indokolttá. Hogy ez mennyire indokolt, arról is írt a HVG.
A március 11-én megjelent törvényjavaslat általános vitáját már 19-én, részletes vitáját pedig 24-25-én megtartották. Csak a szavazás lenne hátra, de azóta néma csend. Igaz, az Átlátszó már akkor figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság a törvényjavaslatot véleményezve közölte, hogy az Unióban „egyelőre egyetlen laboratóriumi húskészítményre sem adtak ki engedélyt, ezért … ezek a termékek nem hozhatók forgalomba az Unión belül. A tilalom ezért szükségtelen, mivel jelenleg a forgalmazásra vonatkozó tilalom az uniós jogból ered, és az Unió egész területére alkalmazandó.” Emellett indokolatlan is, írták, mert az egész engedélyezési eljárást befolyásolhatná. Amennyiben viszont az EU a műhús engedélyezése mellett döntene, akkor minden tagországban kötelező lenne engedni a forgalomba hozatalát.
Nem tudni, hogy ez van-e a halogatás mögött, és hogy a kormány válaszolt-e az EB-nak. De vissza nem vonták a törvényjavaslatot.
Még kevésbé érthető, hogy miért aszalódik két és fél éve „Az áruknak TIR igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat, amelyet 2023. március 28-án megtárgyaltak, nagy vita nem volt róla, módosító indítvány hiányában részletes vita sem kell, csak egy szavazás lenne hátra – de azt nem tűzik napirendre.
Hasonló a helyzet „A Magyarország és az Osztrák Köztársaság közötti, a magyar–osztrák államhatárral összefüggő egyes nemzetközi szerződési rendelkezéseknek a schengeni vívmányok magyarországi bevezetéséből fakadó megszűnésével kapcsolatos intézkedésekről” szóló törvényjavaslattal, amelyet 2025. február 25-én mindössze hat perc alatt megtárgyaltak, de aztán otthagytak. Szavazásának időpontja nincs kitűzve.
Az pedig Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szembeni udvariatlanságnak látszik, hogy nem foglalkoznak két, általa 2024. december 20-án aláíratlanul visszaküldött törvényjavaslattal: ezek „Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről” és „A nemzetközi polgári repülésről, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetéséről” szólnak. Az államfő mindkét esetben súlyos eljárási hibák miatt kérte az átdolgozást, egyebek közt mert több száz oldalas új szövegrészek utólagos benyújtása áttekinthetetlenné tette az egész folyamatot. A két nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetésére nyilvánvalóan szükség lenne, mégsem tűzik ezeket napirendre.
