Ombudsman-választással és mentelmi jogok felfüggesztésével kezd a parlament őszi ülésszaka

Az országgyűlési képviselők a jövő héten arról a törvényjavaslatról is vitáznak, mely bevezetné az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést. Sorra kerül a Sorsok Háza ingyenes átadása és a közigazgatási bíráskodás módosítása is.

Véget ért a hagyományosnak nem mondható kötcsei találkozó, szerdán pedig kezdődik a Fidesz–KDNP kétnapos balatonfüredi frakcióülése. Ez csak egyet jelenthet: jövő héten kezdődik a parlament őszi ülésszaka, a törvényhozási szezon idén szeptember 22-én hétfőn, rögtön egy háromnapos üléssel indul.

Orbán Viktor nem lesz finnyás – durva, de atombomba nélküli kampányra számítanak a Fideszben

Az egymásra szervezett fideszes és tiszás kötcsei piknik ízelítőt adott abból, mi várható a választásokig: fojtogató légkör, az állami erőforrások pártpolitika szolgálatába állítása a lehető legszemérmetlenebb módon, amelyben nagy szerepe lesz a digitális fegyvereknek.

A házbizottság szerda délután dönt a napirendről, a HVG-hez eljutott előterjesztés szerint pedig a háromnapos ülésen nemcsak az alapvető jogok biztosát választják meg, hanem a momentumos képviselők mentelmi jogáról is döntenek.

Az őszi ülésszak a tervezet szerint hétfőn 13 órakor kezdődik elhunyt képviselőkre való megemlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal. A sort általában minden ülésszak kezdetén Orbán Viktor nyitja, várhatóan most sem lesz ez másként. Már csak azért sem, mindössze hét hónap van az országgyűlési választásokig, és a közvélemény-kutatások továbbra is a Tisza előnyét mérik.

A szezonnyitó ülésen választják meg – titkos szavazással – az alapvető jogok biztosát. Sulyok Tamás köztársasági elnök Juhász Imre volt alkotmánybírót jelölte a posztra, ami csak annyiban számít különlegesnek, hogy leköszönő elődjét, Kozma Ákost éppen az Alkotmánybíróságra küldték. Juhász Imre, aki korábban éppen az Ab elnöke volt, megválasztása esetén rögtön esküt is tesz.

Ezután viszont rögtön hat momentumos országgyűlési képviselő – Bedő Dávid, Lőcsei Lajos, Tompos Márton, Gelencsér Ferenc, Tóth Endre, Sebők Éva és a párbeszédes Tordai Bence mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek. A legfőbb ügyész már júliusban kérte hat olyan országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, akik az áprilisi és a május 1-jei demonstrációkon a hatóságok szerint szabálysértést követhettek el. Bár az akkori közleményben nem nevesítették a képviselőket, már akkor valószínűsíthető volt, hogy a momentumosokra gondolnak, hiszen pirotechnikai szabálysértésre utaltak benne. A párt képviselői voltak azok, akik több esetben is lila füstgyertyát használtak, amit egyébként szabadon lehet boltokban vásárolni. Tordai Bence pedig korábban maga posztolt arról, hogy a mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezték közlekedési szabálysértés miatt, egészen pontosan azért, mert egy tüntetésen leült egy zebrára.

Ezután azonnali kérdések és válaszok, valamint napirend utáni felszólalások következnek.

Kedden már törvényjavaslatok is sorra kerülnek: a képviselők vitáznak majd a KDNP-s Hollik István törvényjavaslatáról, mely szerint minden digitális eszköz mellé ki kellene írni, hat éven aluliaknak nem ajánlott. De sorra kerül annak a múlt héten benyújtott törvényjavaslatnak a vitája is, mely az MTK tulajdonába adná az évek óta kihasználatlanul álló Sorsok Házát.

Az MTK kapja meg a tíz éve üresen álló Sorsok Házát, a kormány a holokausztra hivatkozik

Az Orbán-kormány újra akarta fogalmazni a holokauszt magyarországi emlékezetét, felépítette ehhez a Sorsok Házát, de vállalható kiállítást már nem tudott alkotni. Pedig próbálkozott Schmitt Mária, Lázár János és Köves Slomó is. Most egy huszárvágással odaadnák az épületet a Deutsch Tamás vezette MTK-nak.

Az ülés utolsó napján, szerdán vitáznak a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséhez szükséges módosításokról, a magánjogi tárgyú törvények módosításáról és közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról is. Ezután kerül sor a föld alatti energiahordozó-tárolással kapcsolatos törvények módosítására.

Majd két olyan törvénymódosítás vitája következik, melyeket nemrég Rogán Antal tárcája készített elő. Az egyik az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés bevezetés, a másik pedig eltörli a kormányzati, államigazgatási munka során keletkező titkosított adatok kötelező, ötévenkénti felülvizsgálatát.

A végletekig lazítana Rogán Antal a nemzetbiztonsági átvilágítás szabályain

Egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést vezetne be a kormány, bár egyedi mentességgel ez a könnyített átvilágítás is megkerülhető lenne. Rogán Antal egy félmilliárdos spórolás indokával nehezítené a titkosított döntések felülvizsgálatát.

Hozzászólások