Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Furcsa dolgokra figyeltek fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi szegénységi adataiban magyar kutatók, a hivatal nem tisztázta kétségeiket, holott a korábbi elnökhelyettese szerint „természetes módon nem alakulhattak így” az adatok – írja a Válasz Online, amely a két kutató feltáró tudományos elemzését is közölte. Ebben Tátrai Annamária, az ELTE és Gábos András, a Tárki kutatója arra jutott, hogy
a KSH 2017 után olyan szegénységi adatokat kezdett közölni amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét.
A kutatók azután kapargatták meg a kérdést, hogy a gyermekszegénység növekedését megbecsülni igyekvő ENSZ-szervezetnek, az UNICEF-nek is feltűnt egy furcsaság: rengeteg család jövedelme csoportosul éppen a szegénységi küszöb fölött. A kutatók az Eurostat alapján is ellenőrizték az adatokat: száz eurós oszlopokban csoportosították az előbb a magyar gyerekekre, aztán a teljes népességre, majd az egyedülállókra vonatkozó jövedelmi adatokat. Ezek alapján hisztogramokat, görbéket rajzoltak, amelyeken 2017-től kezdődően mindegyiken feltűnt egy torony (ami azt jelzi, hogy nagyon sokan esnek ebbe a sávba), pont a szegénységi küszöb feletti 100 eurós sávban, miközben az alatta lévő sávok foghíjasak maradtak.
Gyanúsan nagy kiugrás
Válasz Online / Tátrai Annamária, Gábos András
A görbe ilyetén eltorzulásával párhuzamosan pedig a KSH „elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni”, például, hogy 2015–2020 között 63 százalékkal esett a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sokkal kisebb arányban esett vissza. Amikor erre rákérdeztek, a hivatal nem tartotta problémásnak.
A kutatóknak más is feltűnt: 2020-ban 322 olyan egyfős háztartást találtak, ahol az euróban mért jövedelem a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezik, ami tízmilliomod pontosságot jelez, ami véletlenszerűen nem fordulhat elő. Ráadásul amikor a fentebb taglalt görbéket a KSH kutatószobájában elérhető állományon is feldolgozta összevetés céljából Tátrai Annamária, közölték vele, hogy adatvédelmi okok miatt sem az adatokat, sem a számításokat nem viheti ki onnan, amire még nem volt példa szerinte.
Arra már mások figyeltek fel – többek között a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője Huszár Ákos, aki korábban a KSH-nál dolgozott, és a létminimum-számítással kapcsolatos viták idején távozott, amikor egy számítási varázslattal megfelezték a szegények számát –, hogy 2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.
A kutatók elkeserítőnek látják a történteket, és jelezték, azért írtak tanulmány, mert szerették volna felhívni a társadalom figyelmét, hogy kulcsfontosságúak a hiteles adatok, viszont a tapasztaltak alapján megrendült a bizalmuk a hazai jövedelemadatok megbízhatóságában.
A lap emlékeztetett: a kérdéses időszakot megelőzően rendszeresen kritizálta a kormányt az ellenzék a romló szegénységi adatokkal, de 2017 után már nem volt miért. A cikkből az is kiderül, hogy az épp a szegénységi küszöb fölé kerülők nagy száma 2023 után visszaesett, 9 éves mélypontra zuhant a szegénységi index és megduplázódott a gyerekszegénység, a nyugdíjas szegénységi ráta pedig 2022-es 14,7-ről tavalyra 24,2 százalékra nőtt. Mindez azt követően, hogy a magyar kutatók jelzésein kívül nemzetközi észrevételek is érkeztek, hogy gond van a relatív jövedelmi szegénység adataival.
