Az Európai Bizottság Strasbourgban ismertetett javaslatában hivatkozik arra, hogy az orosz energia kivezetéséről elviekben már több mint három éve döntöttek az uniós állam- és kormányfők. Oroszország többször is megpróbált zsarolni minket azzal, hogy energiaellátását fegyverré alakította. Egyértelmű lépéseket tettünk a csap elzárása és az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának végleges megszüntetése érdekében Európában – érvelt a döntés mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A javaslathoz mellékelt elemzés tartalmazza azt is, hogy mindennek korlátozott hatása lesz az árakra és a piacokra.
A fennmaradó orosz gázmennyiségek fokozatosan kivezethetők jelentős gazdasági hatás vagy az ellátásbiztonságot fenyegető kockázatok nélkül, köszönhetően a globális gázpiacon elegendő alternatív szállító rendelkezésre állásának, a jól összekapcsolt uniós gázpiacnak és a megfelelő importinfrastruktúra rendelkezésre állásának az EU-ban
– áll a javaslat indokolásában. Összességében a rendelettervezet fokozatos kivezetést ír elő az Orosz Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált csővezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében.
A tagállamoknak diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyek pontos intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak az orosz gáz- és olajimport fokozatos megszüntetésére vonatkozóan. A tervezett fokozatos importtilalom értelmében az új szerződések alapján történő orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz. A meglévő rövid távú szerződések szerinti importot 2026. június 17-ig leállítják, “kivéve a szárazfölddel körülvett országokba szállított és hosszú távú szerződésekhez kapcsolódó vezetékes gáz importját, amely 2027 végéig engedélyezett. A hosszú távú szerződések szerinti importot 2027 végéig leállítják.”
Magyarország szárazfölddel körülvett ország, ami azt jelenti, hogy a rövid távú szerződések alapján nem kell egy év múlva beszüntetni a szállítást, de 2027 végéig muszáj.
Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy a teljes folyamat során támogatni fogja a tagállamokat. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER) együttműködve szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket és ha egy vagy több tagállam ellátásának biztonsága veszélybe kerül, a Bizottság sürgősségi intézkedéseket tehet.
Az orosz import jól irányított és biztonságos kivezetésének biztosítása érdekében a tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket kell kidolgozniuk, amelyek pontos intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak a közvetlen vagy közvetett orosz gázimport fokozatos megszüntetésére. Az első nemzeti terveket 2026. március 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak.
A jogszabály magyarázatában található egy utalás az egyik magyar kifogásra, nevezetesen arra, hogy Magyarországnak nincs elegendő kiépített kapacitása. Az Európai Bizottság szerint azonban a Horvátországon át érkező Adria csővezeték “érvényes alternatívát jelent a fennmaradó orosz csővezeték-ellátás helyettesítésére”. Azt a magyar aggodalmat sem osztja a Bizottság, hogy mindez áremelkedéseket jelentene. A brüsszeli számítások szerint az árakra gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz, “mivel az orosz olaj helyettesítésére irányuló többletkereslet valószínűleg nem lesz lényeges hatással a globális olajpiacokra, és így az árakra sem”.
A javaslatot az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Vétólehetőség nincs, a jogszabályt a kormányok minősített többséggel fogadják el.
Fontos, hogy ebben a csomagban nincs szó az atomenergetikai együttműködés leállításáról az oroszokkal. Feltehetően ez egy későbbi javaslat része lesz, amely még ebben a hónapban várható.
Szijjártó már előre kritizált
A javaslatról hétfőn tárgyaltak az uniós energiaminiszterek, köztük Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A politikus a tanácsülést követő sajtótájékoztatón azt ismételgette, hogy „a Von der Leyen–Zelenszkij-terv tárgyalásába fogott bele a Tanács” és hozzátette, hogy Brüsszel el akarja lehetetleníteni az olcsó orosz energia vásárlását, emiatt magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek két-három-négyszeresét kell majd fizetni. “Brüsszel lefeküdt Kijevnek” – szólt a verdikt, ami után Szijjártó még dicsérte az oroszokat, mert megbízható energiaszállítónak bizonyultak Magyarország felé.
