Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A tojásnak eddig is bérelt helye van az inflációs hírekben, ez egyelőre így is marad, novemberben ugyanis fokozódott a tempó. A mezőgazdasági termékek árát monitorozó szakmai szervezet, az Agárközgazdasági Intézet november közepén azt írta, hogy a ketreces tartásból származó M-es méretű dobozos tojás úgynevezett egy darabra vetített csomagolóhelyi ára az idei év első tíz hónapjában 66,36 forint volt, ez majdnem harmadával több az egy évvel korábbinál. Az L-es méretű társa pedig 26,3 százalékkal 76,50 forintra drágult. A mélyalmos tartásból származó, M-es és L-es tojások átlagosan 73,04 forintnál tartottak, ez majdnem 28 százalékos emelkedésnek felel meg /darab volt 2025 első tíz hónapjában, ami 27,7 százalékkal magasabb a 2024. év azonos időszakának átlagáránál. A csomagolóhelyi ár emelkedése megjelenik a polcokon és pultokon is.
A HVG vasárnapi ebédhez szükséges hozzávalókról szóló legfrissebb árkörképe szerint a boltláncokban kapható legolcsóbb, mélyalmos M-es tojásból 5 darab átlagára 420 forint. ez 7 százalékos drágulást jelent az októberi felmérésben szereplő 400 forint alatti szinthez képest, emellett majdnem 80 forinttal haladja meg a nyári hónapokra jellemző árszintet és közel van a tavaly decemberi 427 forintos rekordhoz. 2024 első háromnegyedében egyébként jóval olcsóbb volt, bőven 300 forint volt ez a mennyiség.
A tojásdrágulás több tényezővel magyarázható. Közéjük tartozik, hogy az Európai Unió nettó tojásexportőr és a nemzetközi árak emelkedő trendben vannak. A tojás októberi világnapja alkalmából tartott rendezvénye szakemberek a Magyar Mezőgazdaság beszámolója szerint elmondták, hogy 2012-höz viszonyítva megháromszorozódott, a 2020-as Covid-év óta pedig megkétszereződött a tojás piaci értékesítési ára, talán az összes élelmiszer közül ez nőtt a legnagyobb mértékben.
A madárinfluenza-járványok és a kapcsolódó korlátozások hozzájárultak a tojásdráguláshoz nemzetközi és magyarországi szinten egyaránt – mondta Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke a Portfolio.hu-nak. Bár Magyarország 2025. július 5-től ismét megkapta a madárinfluenza-mentes státuszt, a tavaszi–kora nyári időszakban a járványkockázat és a korlátozások továbbra is felfelé hajtották az árakat.
Tovább emeli a tojásárat a tartástechnológiai átállás költsége is. A kiskereskedelmi láncok az elmúlt években egyre nagyobb arányban vállalták a ketreces tojások kivezetését, illetve a ketrecmentes termelés arányának növelését. Ez a termelői oldalon beruházást, magasabb fajlagos költségeket és logisztikai kihívásokat hozott, amelyek természetesen megjelennek az árakban is. Az is kiderült, hogy Magyarországon a tojásból való önellátottsági szint 75 százalékos, ami döntően a ketreces tartásból származik. Ha át kell állni az alternatív termelésre, akkor az a jelenlegi kapacitások mellett árualap-csökkenéssel, azaz a tojáskínálat visszaesésével kell számolni, mert néhány kiemelkedő időszakban, mint húsvétkor és karácsonykor, akár 40 százalékkal is növekedhet a tojás iránti igény. Ha az ezek az időszakok kikerülnek a képletből, akkor Magyarország teljesen önellátó, másként fogalmazva a hiány és a drágulás oka az ünnepi túlkereslet. Amennyiben teljes lenne technológiai átállás, vagy szinte kizárólag mélyalmosokat lehetne kapni, akkor azok nagyjából 30 százalékkal lennének drágábbak.
Egy lánc maradt 8 ezer alatt
A novemberi felmérésünkben a tojás mellett a kenyér is jelentősenm 7 százalékkal drágult októberhez képest. A másik oldalon a krumpli áll, amelynek átlagára 39 százalékkal csökkent, november végén 217 forintra jött ki az átlag.
A hat vizsgált boltlánc közül a Lidl tudott 8 ezer forint alatt maradni, a többieknél ennél drágábban jön ki a vasárnapi ebéd tartozékai.
Mit főztünk ki?
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hat nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót, míg a vajnál és a sajtnál 10 dekás árat néztünk, kiszereléstől függetlenül. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál legalább M-es méretet, a vajnál 82%-os zsírtartalmú változatot. A kiszereléseknél azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely zöldséglevesből, sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el.
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el.
A boltláncok 8357 forintos átlaggal zárták az októbert, ami 2 százalékos csökkenést jelent októberhez képest, éves szinten pedig 1 százalékos drágulást takar.
Mindez kedvező élelmiszer-inflációs érték. A KSH szerint októberben az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt a tizenkét hónappal korábbihoz képest. A hivatalos adatot, ahogy az vasárnapi ebéd hozzávalóinak átlagértékeit is torzítja az árrésstop-rendelet hatása.
A kosarunkban szereplő glutén- és laktómentes termékek továbbra is jóval drágábbak a sima változatoknál. A gluténmentes kenyér például éves szinten 4 százalékkal drágult és több mint hatszor annyiba került, mint a boltokban kapható fehér vagy félbarna kenyerek. Ugyanakkor a gluténmentes tészta átlagára 7 százalékkal mérséklődött, ám így is másfélszeres a többlete a hagyományoshoz viszonyítva.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fülöp Máté)
