Egyelőre nyugodtan titkolhatja az Orbán-kormány, hogy milyen feltételekkel vette fel titokban az óriási kínai hitelt

A nagy kérdés az lenne: közpénz-e, ha a magyar állam titokban hitelt vesz fel kínai bankoktól? Igaz, a mostani bírósági döntés során nem erre koncentráltak.

  • HVG

Másodfokon elbukta Csárdi Antal azt a pert, amelyet az Államadósság Kezelő Központtal szemben indított a 2024 tavaszán felvett kínai gigahitel szerződésének kiadására – számolt be a 444.

A pervesztés oka az, hogy a bírónő szerint Csárdiék lekésték a határidőt, amíg keresetet nyújthattak volna be a bírósághoz. A lap szerint a politikus tavaly tavasszal nyújtotta be az első adatigénylését az ÁKK felé, majd miután nem kaptak választ, újabb adatigénylést nyújtottak be, és Csárdiék csak ezután fordultak a bírósághoz. És amíg az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy a megismételt adatigénylés csak részben egyezik az elsővel, ezért van alapja a keresetnek, a másodfokú bíróság azonban az ÁKK indoklásával értett egyet: eszerint a második adatigénylés megfogalmazásában eltér ugyan az elsőtől, de tartalmát tekintve ugyanaz. Ezért Csárdiék csak az első adatigénylés után rendelkezésre álló időn belül indíthatták volna el a keresetet.

Szeptemberben első fokon a bíróság miután hajlandó volt tárgyalni az ügyet, még úgy vélte, hogy közérdekű adatról van szó, ezért 15 napot adott az ÁKK-nak arra, hogy nyilvánosságra hozz a szerződés részleteit.

Az állami szerv akkor arra hivatkozott, hogy egyrészt a kínai állam sem járult hozzá a szerződés nyilvánosságra hozatalához, másrészt üzleti titkot sértene, ha nyilvánosságra kerülnének a szerződés részletei, de a bíróság akkor úgy vélte, hogy az ÁKK-nak kellett volna alátámasztania, hogy pontosan mely részek nyilvánosságra kerülése okozna aránytalan érdeksérelmet, ám ezt nem tették meg. Az ÁKK ügyvédje a mostani perben úgy érvelt, hogy

Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes jövőbeli pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit.

Nem ez az egyetlen per, ami a kínai hitel részleteiért indult: a DK nemrég ismét pert nyert az ügyben, ám még csak a megismételt elsőfokon, így az egyelőre tekinthető végleges döntésnek.

Tavaly áprilisban vett fel a magyar állam titokban egymilliárd eurónyi hitelt kínai bankoktól és ezt egy összegben le is hívta április 19-én. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az állam. A kamatszintet és a törlesztés ütemezését nem hozták nyilvánosságra. Annyit lehetett tudni csak, hogy a futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19.

Minderről itt írtunk bővebben:

Suttyomban vett fel kínai bankoktól hatalmas devizahitelt a magyar állam

Április 19-én egy összegben le is hívták az egymilliárd eurós hitelt, amit infrastrukturális beruházásokra szánnak, és 3 év alatt kell visszafizetni.

Hozzászólások