Még mindig van lejjebb. 2025 egészére már csupán 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár a Kopint-Tárki, hajszálnyival kisebbet, mint három hónappal ezelőtt.
A novemberi ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok alapján akkor sem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a tényleges növekedési adat nulla körül alakult
– fogalmazott Palócz Éva vezérigazgató. A végső indokot a módosításra az építőipar novemberi teljesítménye szolgáltatta, amelynek teljesítménye a KSH szerint októberben ugyan 9,7 százalékkal meghaladta az előző évit, ám novemberben nagyot bukott, és 5,6 százalékkal elmaradt tőle.
A két, a KSH által folyamatosan mért ágazat közül a január-novemberi időszakban az ipari termelés 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a kisebb súlyú építőiparé 1,6 százalékkal nőtt, a szolgáltatások tényleges teljesítménye azonban csak a GDP-adat publikálásakor derül ki. Az előzetes GDP értékét január 30-án publikálják. A számszerű, azaz folyó áron kalkulált hazai összterméken múlik, hogy mekkora volt ténylegesen a tavalyi év végén az államháztartási hiány és az államadósság rátája.
Ezeket egyelőre meglehetős bizonytalanság övezi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy a deficit 5739 milliárd forint volt, az uniós hiánymutató a GDP 4,9 százaléka, az államadósság pedig annak 74,6 százaléka, vagyis meghaladta az előző évit. De ha ezt összevetjük az ő októberi nyilatkozatával – ezt a Kopint-Tárki jelentése is idézi –, mely szerint a várható 5 százalékos uniós hiánymutatóhoz 5055 milliárd forintos pénzforgalmi hiány tartozik, akkor utólag még bekövetkezhetnek kellemetlen meglepetések. Hiszen a deficit az októberi miniszteri prognózisnál súlyos százmilliárdokkal nagyobb, a hiánymutató viszont kisebb lett, ezt a rejtvényt pedig egy idő után illő volna megfejteni. Mint ahogy azzal is adós a tárca, hogy feltárja, miért nőtt csupán decemberben közel 1700 milliárd forinttal a hiány.
A 2026-os költségvetési törvény mára teljesen elvesztette a jelentőségét. A törvényben szereplő egyetlen makrogazdasági peremfeltétel sem stimmel már. A költségvetési törvény 4,1 százalékos GDP-növekedést feltételez, miközben ma már a kormány is csak 2,5 százalékot vár, az előrejelzői konszenzus pedig ennél alacsonyabbat. Emellett a várt hiány előrejelzése is számtalanszor változott a törvény elfogadása óta. Az eredeti 3,7 százalékos uniós hiánycélt a pénzügyminiszter – a választási költségvetésre hivatkozva – előbb 4 százalékra emelte, majd november elején bejelentette, hogy a hiánycél immáron 5 százalék
– idézi fel a Kopint-Tárki prognózisa. Mivel azonban új költségvetés nem készült, „a magyar gazdaság érvényes költségvetés nélkül fog működni, ami bármilyen kimenetelt jelenthet”. Tavaly is épp ez volt a helyzet, nagy hiány és növekvő államadósság lett a következmény.
360 Gazdaság 49 HVG 2025 Mélységi mámor Pangó gazdaság | Uniós figyelmeztetés | Hólabdahatás - Nagy Márton a gazdasági bizottság előtt. Büszkeség és balítélet
Veres Viktor
Idén legfeljebb 2 százalék
2026 egészére a Kopint-Tárki csupán kétszázalékos gazdasági növekedést vár, és azt feltételezi, hogy 2027-ben sem gyorsul e fölé a gazdaság.
Nem látjuk, mi zökkentené ki a mai helyzetből. Három éve ismétlődik, hogy az év elején még a növekedés beindulására számítunk, de az év közben folyamatosan vissza kell venni az elemzői várakozásokból. Egy éve valóban benne volt a gazdaságban a két százalék körüli növekedés, csakhogy hiányzik a befektetői bizalom. Ezért az idei, kétszázalékos növekedési prognózishoz is lefelé mutató kockázatokat társítunk
– fejtegette Palócz Éva.
Az államháztartás az idei év első hónapjaiban, a választások előtt hatalmas hiányt produkál majd, amit az év további részében korrigálni kellene.
„Arról sincsen információnk, hogy a választást követően a kormány (bármelyik legyen is az), milyen eszközökkel fogja megkísérelni a költségvetés konszolidálását. Itt tehát a kormány 5 százalékos előrejelzésénél némileg magasabb, 5–5,5 százalékos költségvetési hiányt jelzünk előre”, az államadósság pedig az idei év végére 75 százalékra duzzadhat.
Lemaradásban
A visszatekintő adatokból fájdalmasan felsejlik, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben mind regionális riválisaitól, mind az euróövezettől leszakadt. A vergődő euróövezet GDP-je 2023-ban 0,4, 2024-ben 0,9, tavaly az előzetes tippek alapján 1,4 százalékkal bővült, ezzel szemben a magyar gazdaság 2023-ban 0,8 százalékkal zsugorodott, amit egy évvel később 0,6 százalékos enyhe növekedés követett, majd a kormányfő által „repülőrajttal” jellemzett évben újabb tempóvesztés következett be. Vagyis a tavalyi év végén nagyjából ugyanott tartott, mint 2022-ben, három éve helyben jár, Palócz Éva megfogalmazásában „a növekedés hibahatáron belüli volt”. Mindeközben az új uniós tagállamok együttesen öt százalékot meghaladó növekedést produkáltak.
A Magyarországnál amúgy jóval elmaradottabb, belpolitikailag labilis Bulgária január elsején bevezeti az eurót. A magyarázat: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Magyarország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat, sőt konvergencia helyett divergál a céloktól. Pedig az euró elleni politikai érv már rég megdőlt.
„2025 harmadik negyedévében az új EU-tagállamok gazdasága 2,6 százalékkal bővült, amit elsősorban Lengyelország, Bulgária és Csehország húzott. Az euró bevezetése előtt Bulgária vonzotta a beruházásokat, az átállás a gazdaság egészére is élénkítőleg hatott, Csehország pedig visszatalált a növekedési pályára. Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia növekedése rendkívül gyenge maradt” – tekintett vissza 2025-re Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezérigazgató-helyettese. A kutatóintézet szcenáriója szerint az idén és jövőre a magyar gazdaság kicsit gyorsabban bővül majd az euróövezet átlagánál, de regionális riválisaival továbbra sem bírja a tempót – bár a különbség mérséklődik.
Stagnáláshoz közeli állapotban van a munkanélküliség is, jövőre épp úgy átlagosan 4,5 százalékos lehet, mint 2024-ben és 2025-ben, a fogyasztói árak alakulását viszont megannyi bizonytalanság övezi. A választásokig tompítja az áremelkedést az árrésstop, az egyes szektorokban kormányzatilag „kikényszerített” önkéntes korlátozások. Ezeket azonban nem lehet a végtelenségig fenntartani – hangsúlyozta Palócz Éva.
Ugyanakkor az inflációs nyomást a globális környezet enyhíti. A világpiaci energiaárak Nagy Katalin megfogalmazásával élve „békésebben alakulnak”, és a belföldi termelési árak is csillapodnak. A Kopint-Tárki a fogyasztói árak 3,5 és 3,9 százalék körüli emelkedésére számít az év egészében, azt feltételezve, hogy az első hónapokban három százalék alá eshet. A jegybanki alapkamat Palócz Éva szerint a választásokig várhatóan nem változik, az év végéig azonban hat százalékra csökkenhet.
