Lengyelország, amely már élen jár a NATO-ban a GDP védelemre fordított csaknem 5 százalékával, félmilliós hadsereget akar felépíteni. Ennek érdekében a legnagyobb tételre, 45 milliárd euróra szóló pályázatot nyújtott be az Európai Unió által a közös fegyverkezést segítő Readiness 2030 stratégia egyik pilléreként meghirdetett SAFE (Security Action for Europe) védelmi hitelprogramhoz.
Ez az a keret, amelyből kezdeti tiltakozás után Magyarország is részesedni kíván, bár a jogállammal kapcsolatos kérdőjelek miatt kérdéses, hogy mennyit kap.
https://hvg.hu/eurologus/20260212_europai-birosag-unios-jog-unios-forrasok
A lengyelek igényét azonban már jóváhagyták.
Eddig úgy látszott, hogy belpolitikai akadálya sem lesz a pénz felhasználásának, mert bár a tavaly a kormánypártok jelöltjével szemben megválasztott jobboldali Karol Nawrocki köztársasági elnök és Donald Tusk kormánya közt igen rossz a viszony, az többször kiderült, hogy éppen a védelem és a nemzetbiztonság ügyeiben közös hangot tudnak találni.
Csakhogy most szerdán, a Nemzetbiztonsági Tanács általa összehívott ülésén az elnök bírálni kezdte a kormányt, hogy nem mondják meg neki világosan, mire akarják költeni a pénzt. Nem kapott pontos tervet, pedig az alkotmány szerint ő a fegyveres erők főparancsnoka, és ha törvénymódosításra lesz szükség, ahhoz is kell az ő aláírása.
Mivel az ülés az elnöki bevezető kivételével zárt volt, részleteket nem tudni, de a 2023 vége óta ellenzékben lévő korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) egy-két politikusa azt kezdte feszegetni, hogy az EU az európai fegyvergyártókat részesítené előnyben, pedig inkább Amerikától kellene vásárolni, hogy ne a német ipart erősítsék.
Ebben a lengyel jobboldal immár irracionális méreteket öltő németellenessége mutatkozik meg, bár az kétségtelen, hogy a SAFE-programból a németek is hasznot húzhatnak Friedrich Merz 500 milliárd eurós „dupla páncélököl” csomagjának elfogadása után.
https://hvg.hu/360/20250307_Friedrich-Merz-vedelmi-kiadasok-adossagfek-eltorles-500-milliard-euros-alap-nemet-hadiipar-dupla-pancelokol
Tusk miniszterelnök az ülés után azt mondta: ő elfogadja, hogy Nawrocki elnök közelibb kapcsolatban áll Trump amerikai elnökkel (akinek minisztere még a lengyel elnökválasztási kampányban is részt vett azt ő oldalán), ezért hozzájárult, hogy Davosban az államfő képviselje az országot, és nem a kormány valamelyik tagja, de Lengyelország „senkinek nem a vazallusa”, és minden döntést a nemzeti érdekeknek megfelelően hoz meg.
Az elnök és a kormány kapcsolatát sok minden terheli. Például egymásnak estek a szejm ősszel választott baloldali, egyesek szerint kommunista elnöke, Wlodzimierz Czarzasty miatt, aki elutasította, hogy egy készen kapott levéltervezetet aláírva Nobel-békedíjra ajánlja Donald Trumpot, mert szerinte nem érdemli meg, mire válaszul Tom Rose varsói amerikai nagykövet közölte, hogy nem áll többé szóba az államfő utáni második közjogi méltósággal, a képviselőház elnökével. Ez óriási vihart váltott ki, sok egyébként Amerika-barát közszereplőnek sem tetszett, de most a Nemzetbiztonsági Tanácsban Czarzasty állítólagos orosz kapcsolatait kezdték feszegetni.
Emellett az államfő rendszeresen azzal vádolja Waldemar Zurek jogászprofesszort és volt bíró igazságügyi minisztert, hogy nem ismeri az alkotmányt, aki ezt ugyanezzel viszonozza. A feszültség oka, hogy eltér a véleményük például arról, hogy törvényesen működik-e az Országos Bírósági Tanács és az Alkotmánybíróság, vagy hogy ki az ügyészség törvényes vezetője.
Ebben a helyzetben, amikor naponta feszülnek egymásnak az alkotmányos tényezők, könnyen félremehet a döntés arról a hatalmas, 45 milliárd eurós összegről, amely az orosz fenyegetés miatt létfontosságú fegyverkezési program alapja. A kommentátorok is csak reménykednek, hogy ez nem történik meg.
