Viszonylag szerényen teljesített a magyar kiskereskedelem 2025-ben. A kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatással korrigált adatok szerint 2,9 százalékkal nőtt 2025-ben az egy évvel korábbihoz képest. Ez az érték nem az elköltött pénz mennyiségét mutatja, hanem a megvásárolt áruk mennyiségét, vagyis nem arról szól a növekedés, hogy minden drágult, ez az inflációtól független mutató.
https://hvg.hu/kkv/20260205_kiskereskedelem-karacsony-hasznaltcikk-vasarlas-bolt
Az önmagában visszafogott teljesítményről árulkodó magyar kiskereskedelmi adat megjelenése után tette közzé az Eurostat friss statisztikáit, amely összességében kis- és nagykereskedelmi forgalom alakulását mutatja meg. Az egyik legbeszédesebb a fix bázisra vetített adatsor, amelyből kiderül, hogyan alakult 2021-hez képest a forgalom volumene és összege a tagországokban.
Ha a régiós országok, valamint Bulgária eredményeit nézzük, akkor Magyarország nem teljesített túl jól.
A forgalom összege ugyanis 44 százalékkal nőtt, miközben a mennyiség mindössze 2 százalékkal nőtt, ami ilyen időtávon szinte stagnálásnak felel meg. Vagyis bő 40 százalékkal került többe mindössze 2 százalékkal több termék.
Romániában 57, Bulgáriában 56, Horvátországban pedig 50 százalékkal nőtt az elköltött összeg, ám a mennyiség is 16-19 százalékkal emelkedett, ez jóval kiegyensúlyozottabb képet fest a kereskedelmi ágazatról. Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan 2 százalékos volt a volumennövekedés, ám az forgalom összege jóval kisebb mértékben, 36 százalékkal nőtt. A stagnálást produkált a mennyiségi forgalmat nézve Csehország, Szlovénia is, mindkét ország erre 23 százalékkal költött többet.
És itt talán érdemes megemlíteni, hogy a GDP-ben sem teljesített túl jól az Orbán-kormány: ritkán van ugyanis olyan, hogy 4 év alatt csökkent volna az egyik legfontosabb gazdasági mutató:
https://hvg.hu/360/20260212_gdp-otodik-orbankormany-2022-2025-inflacio-valasztas-2026
Nyitókép: Reviczky Zsolt
