Jóval rosszabb év lehet 2026 a magyar gazdaságban, mint amit az eddigi előrejelzések mutattak – ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentéséből. Az MNB a háromhavonta kiadott jelentéseiben már eddig is hajlamos volt sokkal optimistább várakozásokat megfogalmazni, mint amilyennek aztán a valóság bizonyult, de amióta az előző, tavaly decemberi kiadvány megjelent, egyébként is történt egy sor olyan esemény a világon, amelyek miatt rosszabbak lettek a gazdaság kilátásai.
A legfőbb számok a következők:
- a GDP-növekedési előrejelzést 2,4-ről 1,7 százalékosra rontotta le az MNB;
- az inflációt most 3,2 helyett 3,8 százalékosra várja a jegybank;
- a hiány még jobban elszállhat, az eddigi 4,7-5,2 százalék helyett a GDP 5,2-5,7 százaléka lehet;
- a foglalkoztatottság nem 0,7, hanem 0,8 százalékkal eshet vissza;
- az átlagkereset az eddig vártnál jobban nőhet, 10,6 helyett 10,9 százalékkal, azonban ezt a növekedést a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze magyarázza, a versenyszférában éppúgy 8,7 százalékos emelést várnak, mint eddig;
- ráadásul ebből az infláció többet emészt fel, ezért a reáljövedelem 4,7 helyett 4,6 százalékkal emelkedhet.
Pedig az év kimondottan alacsony inflációval indult, az MNB is arról írt, hogy a februári 1,4 százalékos mutató az ő várakozásaiknál is alacsonyabb volt. A mostani előrejelzés szerint az iráni háború és az energiaválság miatt
a harmadik negyedévtől (azaz július–szeptembertől) újra 4 százalék fölött lehet az infláció, és csak 2027 második felében térhet vissza 3 százalék környékére.
De azt a jelentés szerzői is hozzátették: a nemzetközi bizonytalanság mellett a magyar szabályozás is nehezíti a pontos előrejelzést. A mostani jelentést úgy készítették el, hogy azzal számoltak, az üzemanyagok ármaximálása május közepén, az árréskorlátozás pedig május végén véget ér – mindkettőnél azért választották ezt a dátumot, mert a most aktuális szabály szerint ez a határidő, de sokszor láttuk már, hogy az árszabályozások végének időpontjait arrébb tolta a kormány.
Az MNB úgy számol, hogy az üzemanyagok és a piaci energia együttvéve 4,5 százalékkal drágulhat idén 2025-höz képest. A lakossági üzemanyagáraknál ez majd a védett ár kivezetésekor fog látszani, a vállalatok viszont már érzik a drágulást, ez pedig a fogyasztói árakba is begyűrűzhet.
A jegybank szerint januárban a hideg idő miatt hiába tudtak kevesen a kedvezményes árat biztosító fogyasztási korlát alatt maradni, a kormányzati rezsistop ennek az inflációs hatását teljes mértékben ellensúlyozza. Azt már mi is korábban bemutattuk, hogy a rezsiinfláció számítása egy trükközéssel hogyan alakul át, és hogy emiatt a januári többletfogyasztás ellenére épp a választás előtt négy nappal szebbnek tűnhet majd az inflációs adat.
https://hvg.hu/360/20260311_ksh-inflacio-cpi-rezsi-rezsistop-elszamolas-lakossagi-energia-statisztika
A lakossági gázfogyasztás 25 százalékkal nőhetett januárban a 2020–2025 közti átlaghoz képest, a csökkentett rezsit biztosító határ fölé pedig a teljes fogyasztás 8,8 helyett 11,6 százaléka csúszott, a kormány viszont a fogyasztás 30 százalékára adott támogatást. Az állami beavatkozás nélkül 0,2 százalékkal növelné az inflációt a hideg január, a rezsistop viszont jobban csökkenti az áremelkedés ütemét, mint amennyivel a hideg megemelte. Igaz, a teljes inflációs mutatóban ennek a hatása a 0,1 százalékpontot nem fogja elérni.
Fontos részlete az inflációnak az, hogy tavaly ősz óta az élelmiszerek világpiaci árai csökkennek. A megugró energiaárak az MNB szerint ebben a termékkörben is vissza fogják hozni az áremelkedést, de még csak úgy ír a jegybank erről a jelenségről, mint ami „átmenetileg” emeli az árak emelkedésének ütemét.
A nemzetközi válság hatására a GDP-növekedés is kisebb lehet az eddig vártnál – a csökkentett, 1,7 százalékos előrejelzést úgy érdemes értelmezni, hogy a közgazdászok hüvelykujjszabálya szerint 2 százalék körül van az a növekedés, amelyet már az átlagember is érzékel, de mindenképp jobb, mint az elmúlt évek épp nulla fölötti mutatói. Az MNB szerint folytatódik az a folyamat, hogy a lakossági fogyasztás húzza felfelé a gazdaságot, idén ahogy nőnek a reálbérek, és egy kicsit kevesebb pénzt tesznek félre azok, akiknek van miből, 4,1 százalékkal nőhet a fogyasztás.
Eközben az ipar teljesítménye „visszafogott maradhat” az MNB diplomatikus megfogalmazása szerint – az elmúlt pár év nagyon rossz számai után a jegybank is elismeri, hogy az ipari hangulatindexek nem javultak érdemben már a háború előtt készített felmérések szerint sem. Löketet az adhat, ha a nagy járműipari beruházások beindulnak, ezt most az év végére várják, igaz, tavaly ilyenkor még arról volt szó, hogy 2025 végén már segíteni fogja mindez a növekedést. Addig is az év első felében még csak a szolgáltató szektor húzhatja a gazdaságot.
A beruházások az elmúlt évek brutális mélyrepülése után tavaly elértek a gödör aljára – a három évvel korábbi szint 75,47 százalékára zuhant vissza 2025 közepére, az év végéig 75,7-re kapaszkodott vissza –, az MNB szerint idén már minimális növekedés következhet. A jegybank úgy számol, hogy idén 2,3 százalékkal nőhetnek a beruházások. Viszont itt van egy nagyon fontos kettősség: a lakossági beruházások fogják húzni ezt a számot, főleg az Otthon Start Program miatt, a cégek viszont még idén sem merik elkezdeni igazán költeni a pénzüket, márpedig az elmúlt egy-másfél évben már pont ez okozta a magyar gazdaság legnagyobb bajait. Az MNB megfogalmazása szerint „a vállalati beruházások helyreállása a vártnál lassabb lehet, így ezek 2027-től támogathatják érdemben a növekedést”, ezt ezúttal az iráni háborúval magyarázza a jelentés. Arra is kitértek, hogy az állami beruházások idén minimálisan nőhetnek, utána azonban két év csökkenés várható.
Persze mivel nagyon sok a bizonytalanság, az MNB felvázolt néhány alternatív kockázati forgatókönyvet is. A legfontosabbak ezek közül:
- ha elhúzódnak a geopolitikai feszültségek, akkor az egyébként vártnál 0,6 százalékponttal nagyobb lehet az infláció és 0,3-mal kisebb a GDP-növekedés;
- ha a fogyasztás a vártnál jobban felpörögne, mert a meglévő pénzből kevesebbet tennének a megtakarítások közé, az az inflációt 0,2 százalékkal megdobná ugyan, de a GDP-növekedést 0,4 százalékkal segítené;
- ha pedig a külső növekedés gyengébb lenne a vártnál, és emiatt még jobban szenvedne a magyar export, akkor a most vártnál 0,6 százalékkal volna kisebb a GDP-növekedés, igaz, ez legalább az inflációt is visszafogná 0,2 százalékponttal.
Nyitókép: Az MNB felújított épületének ülésterme. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
