Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Összesen 144 milliárd forintot kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-2021-ben az államtól egy új campus és egy új, tudásváros nevű városrész megépítésére. A Telex most arról ír: a campus építkezése nemrég félbeszakadt, a tudásváros munkái pedig addig jutottak, hogy a terveket bemutatták. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank alapítványának cége a pénzt olyan részvényekbe rakta, amelyeknek az értéke azóta a felére csökkent.
Vagyis most a pénz egy része elvesztette az értékét, ami pedig megmaradt, azt a fizetésképtelenség határára került vállalatból kellene kivenni.
Ahogy azt a HVG is részletesen bemutatta, a Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez. Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be.
Amikor eljött volna az ideje annak, hogy a vagyonkezelő visszaadja az elvileg befektetésekkel megforgatott pénzt az egyetemnek, akkor készpénz helyett más törlesztési módokat ajánlott fel, például épületeket vagy a Metropolitan Egyetemet birtokló vagyonkezelőjét, a legutóbbi ajánlat pedig már arról szólt a Telex cikke szerint, hogy 18 milliárd forint készpénz mellett a lengyel cégben lévő 20 százalékos tulajdonrészt adnák. Amivel az értékvesztés mellett az a gond, hogy a részvényekből nehezebb egy építkezést finanszírozni, hiszen azokat előbb pénzzé kellene tenni.
