Francia lehet az EBRD új elnöke

Nem számíthat második mandátumra júliusban lejáró megbízatása után Thomas Mirow, a kelet-európai beruházásokat támogató Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) német elnöke, a pozíciót valószínűleg egy francia jelöltnek kell átengednie - írta csütörtökön a Handelsblatt.


Martonyi: C terv sincs az IMF-tárgyalások helyett

A magyar kormány az Európai Unióval fennálló vitáinak megoldásán dolgozik, és arra törekszik, hogy mielőbb megkezdődhessenek a tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az elővigyázatossági hitelről - írta pénteken a Wall Street Journal című amerikai pénzügyi napilap európai kiadása (WSJE), Martonyi János magyar külügyminiszterrel készített interjúja alapján.


Estére kifulladhat a kötvénycsererali

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 92,73 pontos emelkedéssel, 18 675,42 ponton nyitott pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest 0,50 százalékkal erősödött.


Durván csökkentette a kamatlábat a brazil jegybank

75 bázisponttal 10,5 százalékról 9,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat a brazil jegybank, hogy ezzel adjon lendületet a lelassulóban lévő gazdaságnak, és hogy így fogják vissza a brazil fizetőeszköz, a real erősödését.


Napi: új fegyvert vet be Magyarország a klímaharcban

Májusban léphet életbe a szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályozás Magyarországon, az új technológia hosszú távú alkalmassága egyelőre azonban nem bizonyított - közölte a Napi Gazdaság Online.


Év végére 1,4 százalékkal nőtt a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2011. negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt; a gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken honlapján.


VG: meglepetés is születhet a Rába közgyűlésén

Váratlan eredmény is születhet a Rába-közgyűlésen, hiszen az állami tulajdoni hányad addig 16 százalék marad, míg Brüsszel nem nem hagyja jóvá az állami részvényvásárlást - írja a Világgazdaság.


BKV: Solymár és Budakeszi vitatja, hogy fizetnie kéne

Még mindig vannak olyan települések, amelyekkel a főváros nem rendezte az agglomerációba közlekedő BKV-járatok fenntartásával kapcsolatos vitákat - közölte az InfoRádió. A Budapesti Közlekedési Központ szerint Solymárnak és Budakeszinek is kellene fizetnie, a települések azonban vitatják ezt.




Maradt a 292 forintos euró

Lényegében nem változott a forint árfolyama péntek reggelre a fontosabb devizákhoz képest: röviddel hét óra után az eurót 292,77 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi deviza kereskedelemben a csütörtök esti 292,43 forint után.


Veszélyes kiskaput találhatott Görögország néhány hitelezője

Olyan joghézagot talált néhány fedezeti befektetési alap, amely megítélésük szerint rákényszeríti Görögországot arra, hogy névértéken fizesse vissza államadóssága egy részét - közölte az ügyet ismerő három forrás. Amennyiben az alapok ki tudják használni a jogi kiskaput, az várhatóan tovább növeli a feszültséget a görög állam és hitelezői között.


Sokat bukott az OTP a végtörlesztésen

Az OTP csoport 25,84 milliárd forintos adózott veszteséget szenvedett el tavaly a negyedik negyedévben, így a 2011. évi nettó profitja 83,6 milliárd forint lett – közölte a bank a BÉT honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentésében.



Helyettes államtitkár: "ennél többet adóban már nem lehet elvonni"

Egy százalékponttal, 38 százalékra nőtt a GDP-arányos adóelvonás Magyarországon 2010-hez képest, "ennél többet adóban már nem lehet elvonni" - mondta Balog Ádám az Adó Szaklap márciusi számában. Az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentésének nyomán szerény, de biztató jelek már láthatók.





Reptérprivatizáció: vakon védték Orbánék ellen a befektetőt

A Budapest Airport privatizációja arra a feltevésre épült, hogy a reptér üzemelése amúgy sem állhat le soha, és ha a befektetőt kellően védik, akkor a szerződés teljes időtartamára a kölcsönös előnyök kiaknázhatók, miközben az állam már előre beszedte a 75 évre szóló koncessziós díj nagy részét. Valószínűsíthető, hogy ma már egyik fél sem szívesen hátrálna ki a szerződésből.