szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be - mutatnak rá A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író.

Aki Nobel-díjat szeretne nyerni, tanulmányozza a férgeket! Például a Caenorhabditis elegans nevű fonalférget, amelyet a barátai csak C. elegans néven emlegetnek. Már hat tudós zsebelte be a neves díjat a tanulmányozásával. A C. elegans volt az első élőlény a világon, amelynek elkészítették a génszekvenciáját, feltérképezték az egész genomját és az idegsejtjei hálózatát. De mindezen érdemein túl sokan úgy érzik, hogy még többre hivatott, mivel a C. elegans az első állat, amely fej-fej mellett halad a halállal – és nyerésre áll.

A C. elegans Petri-csészében körülbelül húsz napig marad életben. Egy öregedéskutatással foglalkozó tudóscsoport 2014-ben úgy döntött, hogy megpróbálja meghosszabbítani az életét. Korábbi kutatások azt bizonyították, hogy erre két hatásos módszer van. Ha az rsks-1 nevű gént kiiktatják, hat nappal nő a férgek élettartama, ha a daf-2 nevű gént, akkor pedig húsz nappal. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, mi történik, ha egyszerre mindkét gént kikapcsolják. A kutatók úgy becsülték, hogy az ilyen dupla mutánsok körülbelül 45 napig maradnak életben, de amikor ténylegesen létrehozták ezeket a férgeket, legnagyobb meglepetésükre némelyik még száz nap elteltével is élt és virult. Ez a férgek élettartamának döbbenetes mértékű: ötszörös növekedése – mintha az ember négyszáz évig élne.

Az élettartam-kutatás középpontjában pedig éppen az áll, hogy mindez az ember élettartamán is alkalmazhatóvá váljon. A genetika természetesen kulcsszerepet játszik ebben. A C. elegansszal kapcsolatos vizsgálatokra alapozva más kutatók azóta ötven további olyan gént fedeztek fel, amely a kor előrehaladtával a szervezet leépülését idézi elő. Ezek közül öt kulcsfontosságúnak tűnik – mivel kiiktatásuk 20 százalékkal növeli az élettartamot.

De a genetika nem minden. Az emberi „pótalkatrészek” kifogyhatatlan készletének létrehozására irányuló törekvések is hozzájárulhatnak az élettartam meghosszabbításához, ahogyan a robotsebészet elterjedése, valamint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek gyógyszerkutatásban történő alkalmazása is. De valójában nem egyik vagy másik technika, hanem sokkal inkább a megközelítések összessége vezet el minket új irányba.

Régen – a paleolit kortól egészen az ipari forradalom kezdetéig – a várható átlagos élettartam harminc év volt. A 20. század vívmányai – az antibiotikumok, a higiénia és a tiszta ivóvíz – 1950-re 48 évre, majd 2014-re 72 évre növelték az átlagosan elérhető életkort. Napjainkban azonban Ray Kurzweil és Aubrey de Grey gerontológus emlegetni kezdte a „hosszú élet szökési sebességét” – vagyis hogy a tudomány hamarosan eljut arra a szintre, hogy életünk minden évében egy évvel meg tudja hosszabbítani a várható élettartamot. Más szóval, ha átlépjük ezt a határt, akkor egy lépéssel a halál előtt járunk. Kurzweil szerint nagyjából 12 évre vagyunk ettől, míg De Grey szerint harmincra.

Ez pedig azt jelenti, hogy talán már mi is, de a gyermekeink mindenképpen évtizedekkel tovább élhetnek – egész egyszerűen azért, mert idővel mindnyájan találkozni fogunk egy sor öregedésmegelőző technológiával. Vegyünk számba néhányat a legígéretesebbek közül!

Öregedésgátló gyógyszerek

A Húsvét-sziget távoli és egzotikus hely, kőfejekről szóló fura legendák otthona. Az 1960-as évek közepén egy kis kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szóbeszédnek talán van némi igazságalapja. Úgy kezdődött, hogy a Húsvét-szigeten élő egészen apró és világtól elzárt közösség úgy döntött, hogy elege van az elszigeteltségből - és repülőteret építenek. A tudósok egészen elkeseredtek. A világ kevés érintetlen területének egyike el fogja veszíteni a tisztaságát. A vészhelyzetet felismerve nemzetközi kutatócsoport sietett a szigetre, hogy növényeket és állatokat gyűjtsön össze, valamint – ami történetünk szempontjából a legfontosabb – a sziget rejtélyes kőfejei alól előbányászott földmintákat.

©

A minták egy Suren Sehgal nevű kanadai mikrobiológus kezébe jutottak, aki felfedezte, hogy a talajnak gombaölő hatása van. Kivonta a talajból a hatóanyagot, és a sziget eredeti neve, Rapa Nui után rapamycinnnek nevezte el. Sehgal aztán az 1970-es évek végén felfedezte, hogy a földnek még erősebb varázsereje van, mint addig gondolta. A szirolimusznak is nevezett hatóanyag ugyanis nemcsak gombaölő, hanem az immunrendszer aktivitását is csökkenti, ezért hatalmas lehetőségek rejlenek benne szervátültetések esetén.

A szirolimuszt azóta mindenfélére használják: például ezzel vonják be a szívkatétert, és ezzel biztosítják, hogy a páciensek szervezete ne lökje ki az új vesét. Ezután a kutatók a varázsföld még bámulatosabb tulajdonságát fedezték fel: a hatóanyag a rákos sejtek növekedését is gátolja: blokkolja a sejtosztódást lehetővé tevő fehérjét. Azonfelül pedig, hogy védelmet nyújt a rák ellen, férgekben, legyekben és élesztőgombában alkalmazva az élettartamot is meghosszabbítja. Felmerült a kérdés: vajon a varázslat emlősök esetén is működik?

Az NIH tudósai 2009-ben adtak választ a kérdésre. Kutatásuk alapján a szirolimusz 16 százalékkal hosszabbította meg az egerek élettartamát. A Novartis az eredmények hatására 2014-ben embereken vizsgálta a hatóanyagot. Ez volt az első hivatalos gyógyszervizsgálat, amelyet nagy gyógyszerkutató vállalat öregedésgátló hatóanyaggal végzett. A vizsgálat eredményeivel akár saját gyógyszeres szekrényünkben is találkozhatunk: ez a világon a legelterjedtebb diabéteszgyógyszer, a metformin. A szer gátolja a cukorképződést, és segítség az inzulinszabályozásban. Ugyanakkor a sejtek anyagcseréjét is lassítja, így védelmet nyújt az oxidatív stressz és a rák ellen, valamint – ahogyan a fentiekben már olvashattuk – jelentős mértékben meghosszabbítja a férgek, az egerek és a patkányok élettartamát. De vajon az emberekét is? Ez még kérdéses, de a kutatók dolgoznak az ügyön.

Miközben a szirolimusz és a metformin védelmet nyújt az időskori egészségromlás ellen, más tudósok olyan hatóanyagokat keresnek, amelyek visszafordítják az idő kerekét. A szenolitikus gyógyszerek elpusztítják a gyulladáskeltő zombisejteket, amelyek az öregedés egyik faktoraként ismertek. Jelenleg fél tucat vállalat vesz részt ebben a munkában, és dolgozik számos olyan gyógyszer kifejlesztésén, amely kiiktatja a zombisejteket, és késlelteti vagy enyhíti az időskori megbetegedéseket a csontritkulástól kezdve a szív- és érrendszeri betegségeken át az idegrendszer leépüléséig.

Az egyik legérdekesebb kutatást a Unity Biotechnology végzi, amely kifejlesztett egy módszert a szenolitikus sejtek azonosítására és kiiktatására, amely egereken működik – méghozzá nagyszerűen. A középkorúság elérésétől elkezdett rendszeres kezelés hatására az egerek 35 százalékkal hosszabb, ugyanakkor egészségesebb életet is élnek. Az öregedés minden jellemző tünete – a lecsökkent energiaszinttől kezdve a hályogképződésen át a veseelégtelenségig – vagy teljesen eltűnik, vagy csak jóval idősebb korban jelentkezik.

És ott a Samumed, a világ talán legismertebb öregedéskutató vállalata. Ez a San Diegó-i központú biotechnológiai vállalat a Wnt-jelutakra koncentrál, amely a szervezet egyik üzenettovábbító, jelátviteli útvonala. Ebben az esetben az üzenetek gének egy csoportját irányítják, amelyek a fejlődő magzat növekedését segítik, és úgy tűnik, egyúttal az öregedésben is kulcsszerepet játszanak. A Samumed kutatásainak vitathatatlanul legizgalmasabb ága a rákkutatás. A rák alapvetően az őssejtek összezavarodásából keletkezik. A Samumed gyógyszerei elhallgattatják a zavarhoz vezető jelátviteli csatornákat, így végső soron minden tumortípus ellen hatásosak. A legtöbb gyógyszer még mindig a klinikai fázis előtti vagy az I. fázisban jár, de a Samumed már adhatott a gyógyszerekből végső stádiumban levő betegeknek, és ezekben az esetekben is figyelemre méltó eredményeket értek el.

A fiatalság véres forrása

Az ifjak vérének fiatalító hatásáról szóló legendák egészen az ókori görögökig vezethetők vissza, később az ókori római költészetben, Ovidiusnál is megjelentek, majd a gótikus vámpírmesékben születtek újjá. A Stanford kutatói úgy döntöttek, hogy tesztelik az elméletet, mégpedig egereken. A parabiózis hátborzongató ősi technikáját megújítva összekötötték egymással egy fiatal és egy idős egér vérkeringését, majd a fiatal vérét átáramoltatták az idősebb szervezetén. Az eredmény szabad szemmel is látható volt: az ifjú vér megfiatalította az öreg állatot.

Az alaposabb vizsgálatok során a tudósok még több előnyt tapasztaltak. Az idős egér számos szövete és szerve egy sokkal fiatalabb, egészségesebb egér jellemzőit mutatta. A kontrollvizsgálatok alátámasztották ezt az eredményt, ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a fiatal egérnél éppen ellentétes folyamat játszódott le. Azoknál a fiatal állatoknál, amelyek vén társaiktól kaptak vérátömlesztést, felgyorsult a szervezet hanyatlása, vagyis rengeteget öregedtek.

A kísérlet hatalmas port vert fel tudományos körökben. A kutatók egy évtizeden keresztül elemezték, hogyan kerülhetett sor a megfiatalodásra. Egy harvardi kutatócsoport felfedezte, hogy a fiatal vér az agyban új neuronok képződését váltja ki, és visszafordítja a szívfal öregkori megvastagodását. Végül alaposabb vizsgálatokat követően találtak egy bizonyos molekulát, a „11-es növekedési-differenciálódási faktort” (GDF11), amely látszólag az összes vagy legalábbis számos előnyért felelős.

A Cell folyóirat egyik 2014-es tanulmányában egy másik kutatócsoport leírta, hogy ha egyszerűen befecskendezik a GDF11-et az egerekbe, már az is növeli az erejüket, a memóriájukat és az agyi véráramlásukat. További vizsgálatok újabb előnyöket tártak fel, és kimutatták, hogy a GDF11 csökkentheti az öregedéssel összefüggő szívbetegségeket, gyorsíthatja az izmok regenerálódását, növelheti a fizikai teherbíró képességet és serkentheti az agyműködést.

Mindezek az eredmények az üzleti szféra érdeklődését is felkeltették. A harvardi alapítású Elevian a hosszú élet titkát kutatja a GDF11 és hasonló fiatalító molekulák segítségével. A stanfordi alapítású Alkahest vállalat eközben egy plazmakoktél tökéletesítésén dolgozik az Alzheimer-kór kezelésére. A Wired magazin szerint „tűt keresünk a szénakazalban”, mert a vérplazma több mint 10 ezer különböző fehérjét tartalmaz. Valójában azonban tűt keresünk az aranykupacban, mivel a remény, hogy megtalálhatjuk, mely fehérjék felelősek az ifjú vér fiatalító hatásáért, valóságos biológiai aranylázat idézett elő.

Évezredeken át kerestük a fiatalság forrását. Egyre inkább kikristályosodik azonban, hogy nem a térben, hanem az időben leljük meg. A fiatalság forrása egy olyan történelmi kor, amikor a technológia utoléri a halandóságot. Ezért miközben továbbra sem tudjuk megválaszolni, hogy valaha is örökké fogunk-e élni, már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz hogy meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be.

A fenti cikk Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén? Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését. A könyvet megrendelheti itt kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?

A legmodernebb technológiák, amelyek bevenni készülnek a mozikat, az osztálytermek felé is elindultak – épp a legjobbkor. A konvergáló technológia rengeteg új megoldást kínál a minőség és a mennyiség jelentette kihívásokra.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogy áll most a sci-fik által beígért repülő autó?

A történelem során először túljutottunk azon a ponton, amikor a repülő autókról csak mint lehetőségről beszélünk - vélik a Jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis és Steven Kotler.

Nagyobb kijelzővel érkezhet az idei olcsó iPhone, az iPhone SE Plus

Nagyobb kijelzővel érkezhet az idei olcsó iPhone, az iPhone SE Plus

Testkamerával szereli fel a BKK az ellenőröket

Testkamerával szereli fel a BKK az ellenőröket

Macron után Merkellel tárgyalt az új amerikai elnök

Macron után Merkellel tárgyalt az új amerikai elnök