A megújuló energiaforrások forradalma

Forradalom küszöbén állnak a megújuló energiaforrások. A fotovoltaikus napenergia, a szélenergia és a lítiumion-akkumulátoros tárolási technológiák együttesen lehetővé teszik, hogy az energetikai infrastruktúránk nagy részét vagy akár egészét megújuló tiszta energiával váltsuk fel.

2041-re a fejlett világ nagy részét és néhány fejlődő országot elsősorban nap- és szélerőművek fogják ellátni energiával. A napenergia költsége 2010 és 2020 között 82 százalékkal, a szélenergia költsége pedig 46 százalékkal csökkent. A napenergia és a szárazföldi szélenergia ma már a legolcsóbb áramforrás. Emellett a lítiumion-akkumulátorok tárolási költsége 2010 és 2020 között 87 százalékkal csökkent.

Az akkumulátorok árának gyors csökkenése lehetővé teszi, hogy a napsütéses és szeles napokon keletkező nap- és szélenergiát jövőbeni felhasználásra tároljuk. Becslések szerint 2030-ig 2 billió dolláros beruházással az Egyesült Államokban az energia ára kilowattóránként 3 centre, azaz a mai ár kevesebb mint negyedére csökken. 2041-re ez az ár még alacsonyabb lesz, mivel e három összetevő árai mind tovább csökkennek.

Mi történik azokon a napokon, amikor egy adott terület akkumulátorai megtelnek – vajon a megtermelt energia felhasználatlanul kárba vész? A RethinkX agytröszt előrejelzése szerint ezek a körülmények egy új energiaosztály, az úgynevezett „szupererőmű” létrehozását eredményezik majd, amely lényegében nulla költséggel, általában a legnaposabb vagy legszélcsendesebb napokon érhető el.

Intelligens ütemezéssel ez a típusú energia felhasználható lesz a nem időérzékeny alkalmazásokhoz, amilyen az üresen álló autók akkumulátorainak töltése, a tengervíz sótalanítása és kezelése, a hulladékok újrahasznosítása, a fémek finomítása, a szén-dioxid eltávolítása, a blokklánckonszenzus algoritmusai, az MI-alapú gyógyszerkutatás és minden más olyan gyártási tevékenység, amelynek költségei energiafüggők.

Egy ilyen rendszer nemcsak az energiaköltségeket csökkentené drámaian, hanem olyan új alkalmazásokat és találmányokat is működtetne, amelyek eddig túl drágák voltak. Ahogy az energiaköltségek csökkennek a víz, az anyagok, a gyártás, a számítási műveletek és minden olyan dolog költsége is csökkenni fog, amelynek jelentős energiakomponense van.

Az anyagok forradalma

A Peter Diamandis által „dematerializációnak” nevezett korszakunkban már most számos fizikai termék válik elavulttá, mivel funkcióikat a szoftverek és platformtermékek, például a mobiltelefonok veszik át. A legújabb példák közé tartoznak a rádiók, fényképezőgépek, térképek és önálló GPS-rendszerek, videókamerák és enciklopédiák. Ahogy a dematerializáció egyre gyorsabban zajlik, a korábban drága termékek gyakorlatilag ingyenessé válnak.

Emellett a szintetikus biológia forradalmasítani fogja az élelmiszeripart. A húsokat állati eredetű sejtek felhasználásával, azonos fehérje- és zsírprofillal, valamint azonos ízzel lehet majd laboratóriumban tenyészteni. Ez az áttörő új technológia „igazi” húst fog létrehozni anélkül, hogy kárt okozna a bolygónak. A jövő élelmiszerei már nem korlátozódnak csupán arra, amit a múltban megismerhettünk. Molekuláris szinten dolgozva a tudósok képesek lesznek meglévő élelmiszereket utánozni, valamint teljesen új élelmiszertermékeket létrehozni.

A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt vertikális farmokon lehet majd előállítani, amelyek valójában automatizált gyárak, amelyek esetében a méretgazdaságosság révén a költségek zuhanni fognak. A szintetikus biológia képes lesz baktériumokat is létrehozni, amelyek biztosítják a növények számára a növekedéshez szükséges nitrogént, és ezzel véget vetnek a mérgező vegyi műtrágyák használatának.

A szintetikus biológia felhasználható lesz a gumi, a kozmetikumok, az illatanyagok, a ruházat, a szövetek, a műanyag és a „zöld” vegyi anyagok előállítására is. Lebomlaszthatja a műanyagokat, és megtisztíthatja a környezetet a szennyező anyagoktól. A szintetikus biológia számos iparágat fog forradalmasítani azáltal, hogy fenntarthatóbbá teszi azokat, miközben drámaian csökkenti az összköltséget.

2011 júniusában Obama elnök bejelentette a Materials Genome Initiative-et (Anyagok Genomja Kezdeményezés), amelynek célja, hogy nyílt forráskódú módszerekkel és mesterséges intelligenciával megduplázza az anyagtudományi innováció ütemét. Az elmúlt tíz év során ez az erőfeszítés hatalmas adatbázist eredményezett, amely a tudósok számára lehetővé tette, hogy atomról atomra építsenek anyagokat.

Azzal, hogy ezek az építőelemek a korlátozottan rendelkezésre álló és mérgező vegyületek helyett a természetből származó bőséges anyagok (az energia esetében fotonok, a szintetikus biológiában molekulák, a nyersanyagok esetén atomok, az információ esetében bitek/qubitek, félvezetők esetén pedig a szilícium) felé mozdulnak el, egy lépéssel közelebb kerülünk a bőség álmához.

Mesterséges intelligencia és robotok által átvett munkák

HVG Könyvek

Emellett a robotok és az MI várhatóan átveszik a legtöbb áru gyártását, szállítását, tervezését és forgalmazását is. Az autonóm járművek minimális költséggel bárhová és bármikor elvisznek majd bennünket, és pénzt takarítanak meg azáltal, hogy nem kell autót vásárolnunk. A mesterséges intelligenciával rendelkező szolgáltatórobotok jobban elvégzik majd a házimunkát, mint a legjobb házvezetőnő. Az MI átvesz minden rutinmunkát és rutinfeladatot a szellemi és a kétkezi munkavállalóktól egyaránt.

A mesterséges intelligencia a nap 24 órájában dolgozik, nem betegszik meg, nem panaszkodik, és nem kell fizetni érte. A mesterséges intelligencia miatt a legtöbb gyártott termék költsége olyannyira le fog csökkenni, hogy végül alig fogja meghaladni az anyagköltséget. A mesterséges intelligencia számos rutinszerű szellemi munkakörben is kiváló szolgáltatást fog nyújtani.

Az MI-asszisztensek jobban fogják irányítani az életünket, mint a legjobb emberi asszisztensek. A mesterségesintelligencia-tanárok az egyes diákokra szabott, magával ragadó órákat fognak tartani. Az MI-orvosok jobban diagnosztizálják és gyógyítják majd a betegeket, mint az emberi orvosok. A mesterségesintelligencia-alapú szórakoztatás valósághű és magával ragadó lesz, ugyanakkor virtuális, és így szinte ingyenes is.

A robotika önmagát fogja reprodukálni, javítani, sőt részben még megtervezni is. A 3D-nyomtatók – amelyek egyre inkább hasonlítani fognak a Star Trekben szereplő replikátorra – lehetővé teszik majd, hogy kifinomult vagy egyedi termékek (például műfogsorok és protézisek) minimális költséggel készüljenek el.

A házakat és lakóházakat mesterséges intelligencia fogja megtervezni, és előregyártott modulokat használnak majd, amelyeket robotok raknak össze LEGO kockák gyanánt, drámaian csökkentve a lakhatási költségeket. A just-in-time (várakozásmentes) autonóm tömegközlekedés, beleértve a robotbuszokat, robottaxikat és robotrobogókat, bárhová elvisz majd minket anélkül, hogy várakoznunk kellene.

A majdnem ingyenes energiával, az olcsó nyersanyagokkal és a mesterséges intelligencia által automatizált termeléssel beköszönthet tehát a bőség kora. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az emberiségnek ebben a jövőben nem lesznek más komoly problémái. A Mesterséges intelligencia 2041 című könyvben Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és a történeteket kísérő elemzésben mutatja be vízióját arról, milyen lehet a világ 2041-ben. A kötetet itt rendelheti meg kedvezménnyel.