szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

 Ökoház: vissza a természetbeAz ökoházak - az oikosz szó...

 
Ökoház: vissza a természetbe
Az ökoházak - az oikosz szó jelentéséből (ház, tágabb értelemben a teremtett világ) eredően - az épület és a környezet közti összhangot keresik, technikai értelemben pedig a fenntarthatóságot. Az ökoházak építése és működtetése is minimális környezetterheléssel jár. A természetből elvett anyagokat körfolyamatok során juttatják vissza a természetbe. 

Megújuló energiaforrásokat, például napenergiát, földhőt, biomasszát használnak. Gyűjtik és használják az esővizet, a szennyvizet növények segítségével tisztítják és juttatják vissza a talajba, vagy az élővizekbe. Fontos az épület építésekor, működtetése során és bontásakor, azaz a teljes életciklus alatt elfogyasztott és beépített energiatartalom mértéke. Az ökoházak kizárólag természetes, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokból épülnek, így a ház elhasználódása után sem a hulladéklerakón kötnek ki az alkalmazott anyagok. 

Az égetett agyagtégla minden formája „öko”, de vannak fokozatok: jobb az elbontható tömör tégla a könnyű falazóblokkoknál, mert könnyebb közvetlenül újrahasználni, nem kell ledarálni. Beépíthetünk újrahasznosított hulladékokat is, például a bádogtetőt üres sörösdobozokból készült alutetővel is pótolhatjuk. A betonból, téglából megőrölve lehet betonadalék, útalap; a faanyag eltüzelhető, vagy a ház egyszerűen „visszaolvad” a természetbe, mint például a vályogfal. A természetes anyagok – így a fa is – csak fenntartható technológiákkal, például ökologikus erdőművelésből állítható elő.
 
Bioház: fő az egészség!

Az egészségre ártalmatlan anyagokból és technológiákkal épül. Ebben a kategóriában a műanyagok és fémek rossz pontszámot kapnak, persze az értelmes kompromisszumok itt is hasznosak. A fafödém, vagy a téglaboltozat jobb a vasbetonnál, mert beengedi a környezet gyógyító hatásait, míg a vasbeton leárnyékol jót-rosszat egyaránt. 

Minden acélszerkezet reagál a légköri elektromágnesen hullámokra. Ha vasbeton födémet építünk, akkor legalább a vasalást ponthegesztéssel tegyük vezetővé, és földeljük le, ekkor kevésbé fog adó-vevőként funkcionálni és esetleg egészségügyi kockázatot jelenteni. Ha áramot akarunk használni, ne hurkoljuk körül a hálószobát kábelekkel, használjuk a legrövidebb utat, a szükséges minimumot! Alvóhely alá se helyezzünk vízvezetéket, se padlófűtést, mert a vízerek alvászavarokat és betegségeket okozhatnak. Már hozzáférhetőek a természetes favédőszerek, vízbázisú festékek, lakkok, amelyekkel öröm együtt élni.
 
Autonóm ház: szolgáltatóktól függetlenül

Képes az önellátó működésre. Áramát maga állítja elő: többnyire napelemekkel vagy szélkerékkel, esetleg vízkerékkel. Hőigényét napenergiával, biomasszával, esetleg geotermiával fedezi. Ivóvizét kútról, használati vizét esővízből, talajvízből vagy visszaforgatott szürkevízből nyeri. Szennyvizét természetközeli eszközökkel tisztítja, és visszajuttatja a környezetbe. Csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termel. Építőanyagai a környezetből valók, és oda is jutnak vissza.

Az autonóm ház lényege, hogy képes függetlenedni az ellátórendszerektől. Nincs többé gáz- és villanyszámla! Az egyedi, önellátó háznál azonban jobb a kooperatív működés, így jöhet létre az autonóm falu, város - a szomszédos Ausztria számos jó példával szolgál.

[[ Oldaltörés: Passzívház ]]
 
Passzívház: hűt, fűt, szinte ingyen

A passzívház annyira jól hőszigetelt, hogy a falakon, ablakokon át szinte egyáltalán nem veszít hőt, nyáron pedig nem éri hőterhelés a hatékony napvédelem miatt. Fűtéshez és hűtéshez sem igényel hagyományos (aktív) gépészetet, azaz központi fűtést, vagy klímaberendezést, csak passzív eszközöket. A hőveszteség egyetlen megmaradó forrása a légcsere. 

A téli üzemben a légcserével járó hőveszteséget ezért hővisszanyerő szellőztető-berendezéssel, és passzív napenergiából pótolja. Nyári időszakban a hűtést szintén passzív eszközökkel oldja meg. A légcserét a talajba fektetett csövön át bevezetett friss levegővel biztosítja, melyet a talaj állandó hőmérséklete télen előmelegít, nyáron előhűt. A szellőztető berendezés áramigénye elhanyagolhatóan kicsi, azt napelemmel is lehet fedezni.
 
Nullenergiás ház: akár az űrhajó

Nem kell kívülről bejuttatni energiát, mert a nullenergiás ház mindent megtermel magának, akár aktív eszközökkel is. Ezt kizárólag megújulókból teszi, néha tobzódva a csúcstechnológiákban. Leginkább egy űrhajóhoz hasonlítható. A passzívházzal összevetve annyi többletre képes, hogy a saját teljes áramigényét is fedezi.
 
Zéró emissziós ház: csak zöld árammal!

Nem bocsát ki a légkörbe többlet szén-dioxidot. Az ilyen épület nem használ fel fosszilis – szén-, kőolaj-, földgázeredetű - energiát a működéséhez. Energiaforrásként a biomassza, a napenergia, a szél vagy a geotermikus energia jöhet szóba. Ha nem saját áramot használ, hanem vásárolja, csak akkor lehet zéró emissziós, ha zöld áramot fogyaszt. 

Zöld áramnak a szél-, nap-, geotermikus vagy biomassza alapon termelt áram tekinthető. Az atomenergia megítélése ugyan vitatott, mivel CO2-emissziót ugyan nem produkál, azonban  az hulladékelhelyezés problémája és a számtalan környezeti kockázat miatt az öko-építészet nem sorolja a zöld technológiák közé.
 
Melyik a leggazdaságosabb?

A gazdaságosság kérdése ma időnként szürreálissá válik, mivel a klímaváltozás sebessége a túlélés kérdését sorolja az első helyre, ha a megtérülési idő előtt elpusztulhat az emberiség kétharmada, mint azt Lovelock 2007-ben publikált forgatókönyve előrevetíti. Mindazonáltal fontos a kérdés, hiszen a klímaváltozás megállításának és visszafordításának módja a CO2-emisszió radikális csökkentése, ennek leghatékonyabb eszköze pedig az energiahatékonyság és a megújulókra való átállás.

A megújuló energiákkal – bioszolár fűtés, földhő - működtetett ökoházak a hagyományos épületeknél 30-40 százalékkal többe kerültek, s ez a többlet főleg az extra hőszigetelés és az épületgépészet terén jelentkezett (napkollektorok, biomassza-kazán, hőtárolók, hőszivattyú, stb.). Ma a többlet 30 százalékra tehető, de a megtérülési idő csökken. A legelterjedtebb közösségi és egyedi bioszolár fűtés (biomassza+szolár) 15-20 éves megtérüléssel számítható. 

A változást a passzívházak fejlődése hozta, ugyanis míg kezdetben a többletköltség itt is 40 százalék körül volt, ez lassan lesüllyedt a 15 százalékra és az alá. A fő ok, hogy a passzívháznál lényegében elmarad a fűtési rendszer, kazánostul, radiátorostul. A megtérülés gyakran 10 év alá is kerül, köszönhetően az energiaár-emelkedéseknek, mert a bioszolár házaknál, ha csekély mértékben is, de marad fűtési költség (tűzifa, illetve pellet), míg a passzívháznál nincs. Meglévő épületek nehezebben alakíthatóak passzívvá, de a dunaújvárosi Solanova-projekt  passzívvá alakított panelháza produkálta a 80 százalék körüli energia-megtakarítást a lakásonkénti mintegy ötmillió forint ráfordítással. A megtérülési idő ugyan 20 év körüli, azonban az épület teljes életciklusára vetítve mégis gazdaságosabb, mint a ma szokásos utólagos hőszigeteléssel és ablakcserével elért 30-40 százalékos megtakarítás.
Az önellátó áramtermelés még drága, de takarékos energiahasználattal 3-4 millió forintból egy családi ház áramigénye fedezhető. Az ország áramellátása megújuló forrásból leggyorsabban szélerőművekkel fedezhető, a hozzá szükséges hálózatfejlesztéssel párhuzamosan.

Tekintettel az elkövetkező időkre nézve prognosztizált évi 20 százalékos gázár-emelkedésre, és az Európai Bizottság határozatára, mely szerint 2011-től kötelezővé teszik a passzívház-szabványt, elsőrendű prioritássá kellene emelni az épületek energiahatékonyságának növelését, és a tervszerű átállást a megújuló energiaforrásokra lakossági és nemzetgazdasági szinten egyaránt. Ezért mindenki hajlandó áldozatot vállalni, pláne, ha az állam a francia modellhez hasonlatosan adóhitelből forrást teremt, és bevonja a lakosság aktivitását.
 
 Ertsey Attila, okleveles építészmérnök



Zéróemissziós ház: csak zöld energiával működik

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!