szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Sokak szerint jó száz évvel ezelőtt a politikusi bátorság és a vállalkozói merészség tette naggyá...

  
  

Sokak szerint jó száz évvel ezelőtt a politikusi bátorság és a vállalkozói merészség tette naggyá Budapestet, amely akkor európai, sőt világviszonylatban is lenyűgöző fejlődési pályára állt. Kérdés, hogy a nosztalgián kívül mit lehet a mai korban felmutatni?

Paradigmaváltás – tömören ezzel vázolta a kívánatos és lehetséges fejlődési utat Budapest számára a városarculati tanácsnok, Bojár Iván András. Ugyanakkor a véleménye szerint a jelenlegi gazdasági válságban bátor dolog lenne akár csak megjósolni is, hogy milyen lesz a város 10-15 év múlva, milyen jelentős fejlesztések indulhatnak el. Hiszen – mint mondta – jelenleg annyit látni, hogy a gazdaságban egyre kevesebb a pénz, a válság hatásai elérték a budapesti ingatlanfejlesztéseket, a központi források pedig jó, ha a már megkezdett fejlesztésekre elégségesek.

Látszólagos koncepció nélkül

A jelenlegi városkép ugyan több helyen mutat fejlődést, átalakulást, de mintha ezek nem egy egységes, összefogott koncepció részei lennének. Ha lassan is, de épül – részben uniós pénzből – a négyes metró és a csepeli szennyvíztisztító, elkészült a Megyeri híd is. Megújul a Szabadság híd, amit rövidesen a Margit híd követ a sorban. Mindezek látványos és drága beruházások, de a jövő egyelőre homályos, nem tudni, hogy Budapest hogyan lesz valódi XXI. századi, modern „city”. A kérdésről szerettük volna megtudni Beleznay Éva főépítész véleményét is, de többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

A budapesti Bazilika környéke már új külsőt kapott


Bojár – aki korábban a Szeretem Budapestet elnevezésű civil szerveződés vezetőjeként már szerzett tapasztalatokat a fővárosi ügyekben – úgy véli, a környezettudatos gondolkodás és hozzáállás lehetne az egyik kitörési pont. Hogy ez mit is jelent? Például az energiák hatékonyabb felhasználását, olyan építési módszereket, amelyek nem terhelik a környezetet, vagy éppen azt, hogy a helyi anyagokat és technológiákat helyezik előtérbe. „Nem biztos, hogy a XXI. század a tiszta üveg fel¬hőkarcolókról szól”, és könnyen le¬het, hogy nincs szüksége ilyenekre Budapestnek sem – fogalmazott ta¬lányosan a tanácsnok.

 

Közbeszerzés a Budapest Szíve Program uniós pályázatának elkészítésére

Nettó 30 millió forint becsült összegért kívánja nyílt közbeszerzésen kiválasztott vállalkozóval elkészíttetni a 10 milliárd forintos Budapest Szíve Program második ütemének EU pályázati dokumentációját Budapest Főváros Önkormányzata - a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A program második üteme a "Hídfőterek és új pesti korzó” valamint a „Reprezentatív kaputérség" projekteket foglalja magába. A hídfőterek az Erzsébet- és a Lánchíd hídfőjének megújítását jelentik, a korzó pedig a kettő közti felső rakparton kerülne kialakításra. A reprezentatív kaputérség a Városháza és a Deák tér környékét fedi.
A 10 milliárd forintba kerülő projekt uniós támogatási pályázatának elkészítése több szakaszból áll. Ezek: az első projektjavaslat összeállítása, a projektfejlesztés és részletes projektjavaslat összeállítása, a hiánypótlási időszak feladatainak ellátása, és a támogatási szerződés előkészítéséhez tartozó feladatok ellátása. Az ajánlatkérő a munka ellenértékét nettó 30 millió forintra becsüli. Ajánlatot az tehet, akinek uniós - vagy azzal egyenértékű - pályázati dokumentáció készítéséből származó nettó forgalma az előző három év mindegyikében elérte a nettó 30 millió forintot, illetve a teljes forgalma az előző három év mindegyikében elérte a nettó 30 millió forintot. Az ajánlatokat 2010. január 15-ig kell beadni, a legolcsóbb ajánlattevő lesz a nyertes. Az eredményhirdetésre jövő év február 12-én kerül sor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[[ Oldaltörés (Grandiózus tervek, nagy összeborulás) ]]



Grandiózus tervek, nagy összeborulás

Pedig koncepciók azért vannak, igazságtalan lenne nem beszélni azokról a tervekről, amelyeket megfogalmaztak, elfogadtak, és egyszer talán megvalósulnak. Csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés a Budapest Szíve Fejlesztési Programot. A nyolc-tíz évre tervezett, mintegy 100 milliárdos beruházás az elképzelések szerint a Belváros autómentesítésével és fejlesztésekkel teremtene elviselhetőbb, lakhatóbb környezetet. Akkor a közgyűlési hozzászólásokban többen kiemelték: ez az első olyan városfejlesztési koncepció az utóbbi 15 évben, amely politikai konszenzuson alapul.

Közraktárak megújítása. 2010 nyarára készülhet el az új kulturális komplexum


Demszky Gábor főpolgármester szerint a belvárosi forgalom csillapítása miatt komoly konfliktusok várhatóak, de ezeket vállalni kell, mivel az egész lakosság számára kell élhető Belvárost építeni. A program középtávú célja egyébként a Kiskörúton belüli terület lezárása az átmenő autósforgalom elől, amit visszakapnának a gyalogosok, a városlakók, a turisták és a kiskereskedelem. A Belvároson áthaladó menekülőforgalom csökkentése persze csak a Nagykörúton belüli és kívüli, Belváros felé tartó forgalom csillapításával képzelhető el hatékonyan.

A programnak nem volt része egy kiemelt jelentőségű belvárosi kérdés: a Kossuth tér rendezésének ügye, egyelőre nem tudni, hogy a parlamenti parkolóból mikor válhat valódi köztérré az ország központi tere. Kérdés továbbá, hogy a 8-10 évesre tervezett program mikor kaphat szárnyra, hiszen az utóbbi két évben jelentős lépések alig történtek.

Budapest szíve: még nem dobog

Négy szakaszból áll a két éve elfogadott Budapest Szíve program. Mind a négy ütemnél a környezetbarát közlekedési és térhasználati formákat preferálják, sétálóutcák, üzletsorok, díszburkolatos terek, megújuló fasorok, mélygarázsok létesítése, illetve az átmenő forgalom kiszorítása a fő cél. Kiemelten szól a Duna-partról és térségéről, a sétáló- és zöldterületek növeléséről, a város és a víz kapcsolatának újrafogalmazásáról. Arról, hogy a négyes metróval kapcsolatos munkák lehetőséget adnak a környező területek, így a Fővám tér és a Március 15. tér, valamint a köztes Duna-parti szakaszok átalakulására.

A program tervezett első ütemében a Kálvin tér és környéke a négyes metró építésével párhuzamosan alakul át. A Kecskeméti utca „forgalomcsillapított zónává” alakul, a Baross utca torkolata úgyszintén, két mélyparkoló épül a Nagycsarnoknál és a Bástya utcában. A második és harmadik szakaszt a párhuzamosan átépülő Duna-part és északi Belváros jelenti. A felső rakpart korzóvá alakulna, kapcsolódva az északi Dunakorzóhoz. Megújulna és „gépjárműmentessé” válna a Március 15. tér. A Belváros északi részén az elképzelések szerint újjászületik a Roosevelt tér, a Deák tér, a Károly körút, és megújul a Városháza-tömb is.

Valódi rehabilitáció, illetve városrész-fejlesztés jelenleg csak a Corvin-sétányon van, ott alakulhat ki egyfajta új központ


A hosszabb távon megvalósítható negyedik ütem a Kossuth Lajos utca térségét érinti, amely városi sétálóutca-üzletutca jelleget kapna. A távlati terv szerint a Ferenciek terénél levő közúti aluljáró helyett egy, a Kossuth Lajos utca alatt az Astoriáig húzódó autós alagút épülhet, amelyben az átmenő forgalom halad. Fölötte kétszer egy sávon a helyi forgalom mehetne, a Károlyi Mihály utca torkolata és a Petőfi Sándor utca eleje pedig sétálózónává alakulna.

A programot úgy tervezték, hogy illeszkedjen a Podmaniczky Programhoz. Ide tartozik például a Duna felé nyitott, csillapított forgalmú utcák sorának létrehozása, amelyek segítenek visszafoglalni a Duna-partot és környékét a városlakóknak, de a programhoz kapcsolódik a VI., VII. és VIII. kerület elképzelései alapján a Kiskörút és a Nagykörút közötti területek átalakítása is.

Kecskeméti utca–Károlyi Mihály utca–Petőfi Sándor utca–Október 6. utca. Ez a Kálvin tértől a Szabadság térig tartó, majdnem 3 kilométeres szakasz lehet Budapest új sétálóutcája, „zöld ütőere”. A „Belváros új főutcája” nevet viselő projekt eredményeképpen rövidesen megindulhat a munka a Kálvin térnél. A sétálóutcát egy olyan területen alakítják ki, amely eddig az autóforgalomtól volt hangos, a gyalogosok és a kerékpárosok a kocsik közt szlalomozva, a keskeny járdákon haladhattak csak előre. A Váci utcával párhuzamos új séta-tengelyen a jövőben a 15-ös buszjárat jelenti majd az egyetlen forgalmi akadályt a kutyasétáltatók, gyalogosok, nézelődők és biciklisek számára. A munkákkal a jelenlegi tervek szerint 2010 nyarán végeznek.

Az akciótervhez kapcsolható magánberuházások a várakozások szerint sokat lendíthetnek a programon. Minden beruházásra – így a Budapest Szíve Programra is – igaz azonban, hogy azt aszerint ütemezi a főváros, hogy milyen beruházásokat bír el a költségvetés, és milyen mértékű támogatást nyer el Budapest az Európai Uniótól.

Tervezett nagyobb projektek a fővárosban

- Margit híd felújítása. Halasztások után várhatóan júniusban indul, másfél évre tervezik a munkálatokat.
- Májusra befejeződik a Szabadság híd 2007-ben kezdett felújítása.
- Városháza projekt. Az építkezés 2011-ben indulhat, és két évvel később készülhet el.
- Dugódíj. Tervezési szakaszban van, ha lesz döntés, 2012-re épülhet ki a rendszer.
- 4-es metró. Az Etele tér és a Keleti pályaudvar közötti részt 2012 körül adhatják át.
- A Corvin sétány kialakítása. Folyamatos az építés, idén 470 lakás átadását tervezik.
- Zuglói Mundó városközpont. Az első fázis befejezése 2011 második félévében várható. A kerületi önkormányzat részéről elbizonytalanodás érzékelhető – az eredetinél kevesebb parkoló és a kevesebb zöld felület miatt –, így a beruházás csúszhat.
- Közraktárak megújítása. 2010 nyarára készülhet el az új kulturális komplexum.

Vissza a belvárosba?

Ha a városfejlődés chicagói modelljét vesszük alapul, akkor az utóbbi szűk két évtizedben tapasztalt elköltözési hullámot (szuburbanizáció és dezurbanizáció) követően elindulhat a város reurbanizációja, a fiatal és iskolázott társadalmi csoportok visszaáramlása a szolgáltatásokkal és infrastruktúrával jól ellátott, kikapcsolódási lehetőségeket bőségesen biztosító városi (belvárosi) területekre. Ezt az utat több nyugati nagyváros is végigjárta, végigjárja, vélekedik Kolozsváry-Kiss Árpád, a település- és ingatlanfejlesztési stratégiai tanácsadással foglalkozó REevolutio Kft. ügyvezetője.

Ám ez a szakember szerint nem törvényszerű folyamat, a siker záloga a tudatos, stratégiai tervezés, ahogy Berlin és Madrid példája is mutatja. Budapesten a belvárosi kerületek rehabilitációja szerencsére ezt a folyamatot erősíti, de szükség van jó minőségű lakásállományra, minőségi szolgáltatásokra, széles kulturális kínálatra, megerősített kereskedelmi és üzleti intézményekre.

A belvárosi területek e tekintetben egyre erősebb versenyben vannak a nem központi fekvésű, de még könnyen megközelíthető és szolgáltatásokkal jól ellátott külsőbb városrészközpontokkal, sőt a belváros alternatívájaként szolgáló bevásárlóközpontokkal is. A belváros „kiürülésének” veszélyére adott válasz az angolszász „sétálóutca-modell”, amely a tradicionális belváros szerepének csökkenését kívánja megfékezni a személyi szolgáltatások, a rekreációs funkciók és a kulturális események helybe csalogatásával, tematizált utcák hálózatának kialakításával, a belvárosi élet felpezsdítésével. Jó hazai példa erre a Ráday utca, de említhető a Liszt Ferenc és a Jókai tér környéke is.

Jelenleg úgy tűnik, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek Budapesten – sőt Magyarország több városában, például Zalaegerszegen és Nyíregyházán – is lesz folytatása. A közbiztonság javítása, a minőségi építészeti környezet megteremtése, a parkolási nehézségek felszámolása, a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedéssel történő megközelíthetőség javítása után sok belvárosi utca válhat Ráday utcává. Kolozsváry-Kiss Árpád úgy látja, a sétálóutca-modell egy Budapesthez hasonló múlttal és építészeti örökséggel rendelkező városban jól alkalmazható: úgy teremt dinamikus, pezsgő életteret, hogy közben megőrzi a múlt sajátos hangulatát és örökségét. Az épületek felújítása azért így sem maradhat el.

Markotay Csaba

 


 

* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után

A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

ingatlanmenedzser.hu Ingatlan

Dubaj: ilyen egy luxus buszmegálló

Dubaj, ez az apró arab államocska a luxusturizmusba fekteti kőolajból származó bevételei jelentős részét, így készülve...