szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom egy kultikus épülete a kolozsvári Régi Vigadó épülete.

Az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom egy kultikus épülete a kolozsvári Régi Vigadó épülete. Jelenleg itt van a Néprajzi Múzeum, amely a történeti városmagon belül helyezkedik el, az egykori Bel-Monostor (ma Memorandumului) utcában, a Főtértől északnyugatra.

A Néprajzi Múzeum épülete, Kolozsvár
Az egykori Redut, aza Régi Vígadó épülete

Az utca felőli szárny helyén a 16. században három ház sorakozott, amelyeknek homlokzati hossza egyenként 10 m körüli lehetett. A három ház valamelyikét a 17. században szépítették, újították, amit a kapualjba másodlagosan befalazott reneszánsz kőkeret, valamint a földszinti boltozatok egy része is igazol.

A 18. században egyesíthették a három házat, az így keletkezett épület, fennállása során több funkciót töltött be. A 18. században és a 19. század elején a város legfontosabb szállója, a Fehér Ló vendégfogadó működött benne. II. József uralkodása idején (1780-1790) a hatalom katonai nevelőintézet céljára vette igénybe az épületet, a várost így igen fontos jövedelemforrástól fosztva meg. 1794-ben sikerült visszaszereznie a városnak a fogadót. Ezt követően, a századfordulón az épület nagy átépítéseken esett át. Ezekben a munkálatokban olyan jelentős építészek vettek részt, mint Joseph Leder, Kindt Mihály, Georg Winkler, Anton Kagerbauer. Ezek során a fogadót egy tágas, két szintet átfogó magasságú, karzatos bálteremmel bővítették. Kialakítása Joseph Leder (1749-1814), bajor származású építész, stílusára utal. Leder 1810-1812 között maga is bérelte a szállót, és ugyanakkor az ő tervei alapján építették fel a déli szárnyat.

1848-ban az erdélyi országgyűlés itt mondta ki az uniót Magyarországgal, az esemény 50 éves ünnepére pedig emléktáblát helyeztek el az épület homlokzatán, amelyet 1919-ben eltávolítottak. A kiegyezés után föllendült magyar társadalmi élet báljai nagy részben itt folytak le, köztük az 1872-ben felállított Ferenc József Tudományegyetem ifjúságának különböző mulatságai; továbbá a híres gazdászbálok, az iparos- és kereskedőbálok, sőt néhány cigánybál s nem egy, verekedéssel élénkített, úgynevezett "Sári-bál" is.

A reprezentatív nagyterem a városi elit báljainak legrangosabb színhelyévé vált, kizárólagos rendezési joggal bírt álarcosbálok vonatkozásában. Az „úri és polgári" közönséget tizenkét tagú, szerződtetett zenekar szórakoztatta a 19. század elején, a belépti díj kifizetése mellett pedig gyakran a városi szegénység megsegítésére is gyűjtöttek pénzt a bálozóktól. Az elitbálokon kívül a Redut nagy számú résztvevőt befogadó bálterme számos nevezetes kulturális és történelmi eseménynek adott otthont a 19. század folyamán.

A kaputól balra elhelyezett emléktábla az 1894-ben, a Redutban zajlott, „Memorandum-perről" emlékezik meg. 1897-ben a városban itt vetítették az első mozgófilmet. 1925-ben a város 25 évre a hadseregnek adta ki a Redut épületét, ahol tiszti kaszinót létesítettek. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 1958-ban költözött a Sétatérről ebbe az épületbe.

(via Wikipedia)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!