Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a volt akadémiai intézetek átvételét, a negyven jelenlévő testületi tag a három napirendi pontot 35, 36 és 33 igen szavazattal támogatta.
Csak véleménynyilvánító szavazásra volt felhatalmazása az ELTE hétfőn késő délután összeülő szenátusának abban a kérdésben, hogy a HUN-REN intézeteinek az egyetemhez kerüljenek ,ugyanis ebben a fenntartó, azaz a Kulturális és Innovációs Minisztérium dönt. Azzal viszont megakadályozhatta volna a folyamatot, hogy nem hozza létre azokat a jogi személyeket, amikbe befogadja az intézményeket. Korábban, június 24-én a szavazást elhalasztották, mert nem álltak a testület számára rendelkezésre a fúzióval kapcsolatos információk.
Bár úgy tudjuk, elvi kifogásuk akkor sem volt a fúzió ellen. A szavazás abban a tekinteteben sem csupán formalitás, hogy a döntés legitimitásához nagy szüksége van a kormánynak az egyetemi polgárok beleegyezésre, hiszen a HUN-REN dolgozói nagy többséggel utasították el a tervet, és az ELTE oktatói közül is sokan kifejezték ellenkezésüket.
Még a szavazás előtt kiderült, hogy az egyetem már megelőlegezte a döntést. Mert az egyik napirendi pont szerint a minisztérium és az egyetem között már vasárnap megszülettek a megállapodások, a HUN-REN főigazgatói és az egyetem dékánjainak tudta nélkül. Az ülés előtt több tucat, az ELTE-n tanító és tanuló egyetemi polgár, illetve a Tudományos Dolgozók Szakszervezete, és az Akadémiai Dolgozók Fóruma is demonstrált a terv ellen.
Szakszervezeti tüntetők az ELTE épületénél a 2025. július 7-én
Fazekas István
A szenátus zárt ülést rendelt el. A HVG úgy tudja, Darázs Lénárd kinevezett rektor támogatta azt, hogy a négy kutatóközpont munkatársai kapják meg a HUN-REN-ben esedékes fizetésemelésüket.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban sérelmezte, hogy a kutatóközpontok közel 1200 dolgozóját az egyetem másodrendű polgáraiként kezelnék: „Ha az ELTE létszáma a negyedével nő, akkor ennek a növekedésnek szenátusi képviseletben is meg kell jelennie. Az egyetemi autonómia évszázados jogintézménye ugyanis nem arra szolgál, hogy az egyetem vezetői maguk alá gyűrjék a beolvasztás ellen tiltakozó kutatókat és dolgozókat. Követelni fogjuk továbbá a belső autonómia szerveinek kialakítását a kari tanácsok mintájára.”
Mint korábban megírtuk, az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Információink szerint a kérés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett, a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs azonban nem akarta nevére venni a változtatást, ezért született az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket.
Fazekas István
A HUN-REN kutatóintézetek dolgozói, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a négy humán tudományokkal foglalkozó, 1200 főt foglalkoztató intézet átvételéről szóló javaslatot. Egymás után láttak napvilágot a döntést elutasító tudós társaságok, érdekvédelmi szervezetek nyílt levelei, így a Stádium 28 Kör, a TDDSZ, az Akadémia Dolgozók Fóruma és a Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők is tiltakoznak a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása miatt. A HUN-REN irányító testülete azonban támogatta, igaz, nem egyhangúlag, egy olyan botrányos ülésen, amely után három tag le is mondott.
