Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra (napelemek általi energiatermelésre) 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot. A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp (megawatt-peak) névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás – hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson, 2011. május 20-án. Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is.

A rendezvénynek otthont adó község önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Programból nyert el 433 millió forintos támogatást, amely a korábban ismertetett adatokhoz képest további 0,4 MWp teljesítménnyel növeli meg a magyarországi mutatókat. A beruházás során 1776 napelemet telepítenek, az általuk megtermelt energia egy helyileg telepített transzformátorállomáson keresztül jut majd el a villamosenergia hálózatba.

Újszilvás példája rávilágít arra, hogy egy önkormányzat megfelelő szervezéssel, ésszerű gazdálkodással képes arra, hogy országos összehasonlításban is jelentős teljesítményű naperőművet hozzon létre, amellyel elősegítheti saját intézményeinek energiaellátását – fogalmazott az államtitkár.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv az egyik fontos sorvezető stratégiai céljaink eléréséhez, a fenntartható, megfizethető energiastruktúra megteremtéséhez, a magyar gazdaság megújításához és a foglalkoztatás növeléséhez. Ám önmagában ez a dokumentum nem hoz megoldást.

Magyarország európai összehasonlításban átlagos szintű, azonban nem eléggé kihasznált lehetőségekkel rendelkezik a biomassza, a geotermikus- és a napenergia terén – mutatott rá a klíma- és energiaügyi államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a fotovoltaikus termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése – vélekedett.

Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg. A kiszámítható támogatási rendszer, amely az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével egyidejűleg lép hatályba, kedvezően befolyásolhatja a hazai napelem- és napkollektor-gyártás felfutását.

Olajos Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a kormány határozott szándéka, hogy lendületet adjon a zöldgazdaság fejlődésének, és azon belül a megújuló energiaforrások hasznosításának. Mint mondta, az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.

A Valóságos Kincsesbánya Fórum célja, hogy olyan hazai megújuló forrásokból származó megoldásokra mutasson rá, amelyek csökkenthetik Magyarország kiszolgáltatottságát, és sikeresen valósítják meg hazánkban a zöld gazdaság, mint új munkaerő- és energiapiaci modell kialakulását.