szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Kína és két különleges közigazgatási területe, Hongkong és Makaó közötti gigantikus új híd egyesek szerint a három hídfő közötti gazdasági együttműködés szimbóluma, ám kritikusai biztosak abban, hogy Kína így láncolná magához a két üzleti fellegvárat.

A Gyöngy-folyó deltájának három legfontosabb városát, Hongkongot, Makaót és a kínai Csuhajt köti össze a hivatalosan kedden - a forgalomnak csak egy nappal később - átadott, 55 kilométer hosszúságú híd, a HCSM. Az építményt Hszi Csin-Ping, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a KKP Központi Katonai Bizottsága elnöke adta át a kínai szárazföldön, Csuhajnál.

Az ötlettől az átadásig 35 év telt el

A híd méretén kívül másik különlegessége, hogy egy 6,7 kilométeres része a víz alatt fut egy alagútban, így engedve utat a hajóknak. Az ötletgazda egy kínai üzletember, a Hopewell Holdings alapítója, Gordon Vu volt, akit 1983-ban egy egy amerikai híd-csatorna, a Chesapeake Bay-Brige Tunnel inspirált. Az 1989-es Tienanmen téri mészárlás után azonban megrekedtek a tárgyalások a kínai vezetéssel, Vu “elbátortalanodott”, a Hopewell hongkongi részvényei pedig zuhanórepülésbe kezdtek.

©

Aztán 1997-ben - amikor Hongkong ismét Kína része lett - újraindult a tervezgetés, de a hongkongi média már akkor támadta a projektet, mondván, veszélyeztetné a tenger élővilágát és szennyezné az öböl levegőjét. Az akkori aggodalom nem volt alaptalan, például a ritka kínai fehér delfin – melyből mindössze 47 példány maradt az öbölben – a WWF természetvédő szervezet tájékoztatása szerint az építkezés óta egyszer sem bukkant fel a területen.

2002-ben végül az akkori kínai vezetés egyértelműen kiállt Vu ötlete mellett. A csuhaji szakaszt 2009-ben, a hongkongit 2011-ben kezdték építeni, és végül több mint egyéves csúszással adták át a komplexumot, mely gyakorlatilag három hídból, két mesterséges szigetből, illetve az utóbbiak között húzódó alagútból áll. A szerkezet tájfunoknak, 200 kilométeres széllökéseknek, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengéseknek és egy 300 ezer tonnás hajóval történő ütközésnek is ellenáll.

A hongkongi-macau-zhuhai-híd hongkongi oldalán a kereszteződés határát jelző vörös vonal (C) látható a buszról Hongkongban
©

Kína trójai falova?

Eddig Csuhajból négy óra alatt lehetett elérni Hongkongot, most az utazás fél órára csökkent. Kína szerint a híd jelentős gazdasági előnyöket kínál Hongkongnak; a különleges közigazgatási terület olcsó munkaerőhőz és termékekhez juthat, turizmusa is fejlődhet. Az azonban nemcsak a híd kritikusainak egyértelmű, hogy a nagy szomszéd gazdasági érdekeit eddig is szem előtt tartó Hongkong helyett Kína lesz a hídépítés első számú haszonélvezője, hiszen a kevésbé fejlett dél-kínai városok közelebb férkőzhetnek a hongkongi és makaói piacokhoz, illetve azokon keresztül a világ többi részéhez.

A sarkosan fogalmazók egyenesen Kína trójai falovának tartják a hidat, mely csak eszköz ahhoz, hogy az anyaország még jelentősebb befolyást gyakoroljon Hongkong felett, és nagy gazdasági olvasztótégelyt alakítson ki a 68 millió lakosú öböl térségében.

A kínaiak szerint a híd csaknem 1,5 billió dollárt hoz majd, Hongkong lakói azonban kétkednek. A BBC-nek nyilatkozó hongkongi szakember szerint a híd soha nem fogja kitermelni a saját építési költségét, mivel a hídpénzből 86 millió dolláros bevételt várnak, és ennek minimum harmadát a fenntartásra kell átcsoportosítani. Kína számára egyébként a híd több, mint egyszerű építmény, azt remélik tőle, hogy a gazdasági reform új szakaszának jelképévé válik.

©

A méreteknél is elképesztőbbek a költségek

Az építkezés 18,77 milliárd dollárba került, mely mostani árfolyamon  5 311 milliárd forint. Összehasonlításképpen: a 7,4 kilométeres négyes metró 452, azaz kilométerenként 61 milliárd forintból készült el. A HCSM minden kilométere 96 milliárd forintnak megfelelő összeget emésztett fel, és ezt természetesen számos korrupciós ügy övezte. 2017-ben a hongkongi korrupcióellenes hivatal 21 embert tartóztatott le, közülük egyre már biztosan börtön vár. A projektet egyébként elsősorban a Bank of China finanszírozta, Kína összesen 4900 milliárd forinttal szállt be az építkezésbe.

Kritikák egyébként az építkezés csúszása, a költségek emelkedése, az építés során bekövetkezett halálesetek és a korrupció miatt is érték a projektet. A hongkongi oldalon 9 (egyes források szerint 10) haláleset és 234 (más információk szerint 600) baleset történt, emiatt a munkáspárt és a szakszervezetek is tüntettek. A kínai oldalon állítólag még rosszabb volt a helyzet, de adatokat a hatóságok nem közöltek. A hongkongiak azt feltételezik, ott tízszer több baleset történt, és egy képviselőjük a vér és könnyek hídjának, míg a média egyszerűen csak halálhídnak titulálta a HCSM-et.

A Hongkongba tartó autók
©

A hídhoz 400 ezer tonna acélt használtak fel hozzá, ebből hatvan Eiffel-tornyot lehetne megépíteni. A biztonsági teszteléseknél is akadtak botrányok, az egyik kivitelező cég munkatársai például meghamisították az eredményeket, egy a hídon dolgozó mérnök pedig azt állítja, fordítva süllyesztettek az iszapba bizonyos betontömböket az alagútnál.

Kormányzási különlegesség

Érdekesség, hogy míg Hongkongban és Makaón az angol jobbkormányos autókkal a baloldalon, addig Kínában a jobb oldalon vezetnek, így a hídon speciális fúziós csatornákkal oldják meg az átsorolást. Aki turistaként szeretne áthaladni a hídon, csalódni fog; a HCSM-re csak engedéllyel lehet felhajtani, és naponta 9200 autó használhatja, ezt a számot ráadásul mérsékelni is fogják.

A hídon értelemszerűen határátkelők is műkődnek, a térfigyelő kamerák pedig állítólag figyelik, hányszor ásítanak a sofőrök; az érzékelők három ásítás után figyelmeztetik a hídrendőrséget, amelyet terrorveszély elhárítására is kiképeztek.

©

A világ leghosszabb hídja egyébként a szintén Kínában található,Tanjang-Kunsan nevű vasúti híd, mely 165 km hosszú.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését

Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését

Digitálisan is elérhetők lesznek az állami fejlesztések

Digitálisan is elérhetők lesznek az állami fejlesztések

Azt hiszi, abból lesz baj, ha túl keveset alszik? Akkor most mutatunk valamit

Azt hiszi, abból lesz baj, ha túl keveset alszik? Akkor most mutatunk valamit

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Teljesen érthetetlen ez a furgonos, aki nem hajlandó elengedni a mentőt – videó

Teljesen érthetetlen ez a furgonos, aki nem hajlandó elengedni a mentőt – videó

„Rabszolgatörvény”: a Jobbik lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát

„Rabszolgatörvény”: a Jobbik lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát