Az Alkotmánybíróság sem segít a ceglédi focipályát túl hangosnak tartó szomszédnak

A hvg.hu többször beszámolt róla, hogy egy ceglédi focipályát a környék lakóinak panasza miatt – sokak szerint egy téves zajmérés alapján – bezáratott a bíróság. Cegléden felháborodást keltett az ítélet, több megmozdulást is szerveztek ellene a helyiek, de Csáky András polgármester – az egykori ismert MDF-politikus – kénytelen volt lakatot tenni a pálya kapujára.

De aztán jött a Kúria, amely hatályon kívül helyezte az előző ítéletet, és megállapította, hogy a vizsgált sportpályákon zajló tevékenység a városias környezetben elfogadott, a zajhatás nem éri el a szükségtelen zavarás mértékét, ezért a felperesek birtokvédelmi igénye alaptalan. Az egyik lakó azonban nem tudott beletörődni abba, hogy a Kúria szerint a fiatalok sportolása fontosabb, mint az ő otthoni nyugalma. Bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Panaszában leírta: nem pusztán az ő „egyéni érzékenységét” sérti a labdázók okozta zaj, hanem az Alaptörvénybe foglalt alapjogát, és a Kúria nem mérlegelhette volna, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, mert erre nincs hatásköre. A zajvédelmi határértékeket jogszabály határozza meg, azokat a bíróság szerinte nem bírálhatja felül.

Az Alkotmánybíróság Lomnici Zoltán vezette öt tagú tanácsa (az előadó Szabó Marcel volt) a Kúriával értett egyet. Kimondta: zaj tényleg van, de az üzemeltető „magatartása nem irányult a közelben élő lakosok zavarására”, és tett is intézkedéseket a zaj csökkentésére. „Az emberi együttélésnek közvetlen következménye az, hogy embertársaink által kifejtett magatartás másokat zavarhat”, de „a személyiségvédelem kapcsán az objektív értékítélet irányadó, nem pedig a személy (az indítványozó) szubjektív értékítélete”.

Az eljárás során meghallgattak sok helyi lakost, és figyelembe vették, hogy sokan kifejezetten örülnek a sportolási lehetőségnek, a panaszosok aláírásgyűjtése viszont eredménytelen volt.

Az Alkotmánybíróság, mint mindig, most is hangsúlyozza, hogy nem fellebbezési fórum. Nem azt vizsgálja, hogy a kúriai bíráknak van-e igazuk, és hogy a bepanaszolt ítélet helyesen alkalmazza-e a jogszabályokat. Azt vizsgálja, hogy a Kúria megfelelően figyelembe vette-e az alkotmányossági szempontokat, a panaszos lakóknak az Alaptörvényben szereplő jogait. Azt találta, hogy igen, ezért a panaszt egyhangúlag elutasította.