Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Legalábbis a végtörlesztés adatai alapján. A végtörlesztésre kifizetett lakossági összeg mintegy 70 százalékára adnak egyértelmű magyarázatot a statisztikai adatok, és van 30 százalék, amelynek forrása nem egyértelmű - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője.
Palkó István hozzátette: ez lehet olyan forrás, amelyről nem lehet adatot fellelni, de valószínű, hogy eddig eltitkolt jövedelmek is szerepet játszottak a devizahitelek végtörlesztésénél. Ingatlaneladásból viszonylag nagy összeg származott a végtörlesztéshez, de nem ez az egyetlen forrás, hiszen vevői oldalon is szükség volt forrásra, tehát a vevőknek is hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz.
Persze, az ingatlaneladást mint forrást csak akkor lehet új forrásként figyelembe venni, ha hitel felvételével történt az ingatlan megvétele. Decemberben a hitelfelvételek nagy része a végtörlesztéshez közvetlenül az eladói oldal végtörlesztéshez kapcsolódott, és nem a vevők ingatlanhitel felvétele volt - magyarázta a szakértő, aki hozzátette: mindez azt jelenti, hogy új hitel a végtörlesztők hiteléhez képest alig áramlott be a gazdaságba, így az ingatlaneladás nem tekinthető a végtörlesztés egyetlen, végső forrásának.
De akkor honnan volt pénz a végtörlesztéshez? Az is kérdéses, hogy a végtörlesztési időszakban csak novemberben csökkent a lakossági bankbetétek állománya. Érdekes azonban, hogy bár decemberben jelentősen növekedett, ez a növekedés elmaradt az egy, illetve a két évvel korábbihoz képest. Ezt a bankszektor iránt megrendült bizalom és a végtörlesztések indokolhatják.
Utóbbiak - becslések szerint - a bankbetétállományt decemberben 60 milliárd forinttal csökkentették - mondta a Portfolio.hu elemzője. Befektetési jegy visszaváltásából 65 milliárd forint keletkezett decemberben, a biztosításokból - döntően az életbiztosításokból - pedig 9 milliárd forintot vettek ki végtörlesztés céljából.
Az adatok azt mutatják, hogy a végtörlesztési források mintegy 30 százaléka származhatott bankbetétből, további 30 százaléka nem bankszektorból származó forrásból és 40 százalék vagy hitelből vagy egyéb pénzügyi forrásokból. Palkó István szerint csak találgatni lehet, mi tartozik az "egyéb" kategóriába.
Valószínűsíti, hogy fekete jövedelmek, vagy eltitkolt vagyonként számba vett források, illetve részvények, valuta készpénz, külföldi bankoktól felvett hitelek, önkéntes nyugdíjpénztári elszámolások játszhattak szerepet a végtörlesztési összeg összegyűjtéséhez.
