Egy amerikai író, Lionel Shriver osztotta meg arról a gondolatait a Guardian oldalán, hogy pályafutása elején hiába volt szegény, már akkor is nagyon boldog tudott lenni. Ennek titkát abban látta, hogy már akkor is komolyan élt a hobbijának, az írásnak. Sorra születtek a könyvek, pedig akkor senkit nem érdekeltek a művek, pláne a kiadásuk. Mindettől függetlenül jól érezte magát, mert az önmegvalósítás volt a motivációja.

A Science of Us blog hívta fel a figyelmet arra, hogy ez nem csak egy valaki tapasztalata, hanem bárki hasznosíthatja, és erőt meríthet belőle, ugyanis egy tudományos pszichológiai kutatás ezt a hatást megerősítette. A The Journal of Positive Psychology publikálta is az eredményét, amelyben pontosan levezették az okát annak, hogy miért elég már önmagában a hobbink komoly űzése a boldogsághoz. A kutatás szerint jelenorientáltnak kell lenni, vagyis a pillanatnyi élvezetre kell koncentrálni, nem pedig a hobbi értelmére, még akkor is, ha valaki később ebből szeretne megélni. Nem a jövőbeli, hanem az aktuális igények kielégítését kell keresnünk abban, amit csinálnunk. Ha pedig sikerül, az már mindenkit boldoggá tesz. Egyszerű és triviális dolognak hangzik, de azok számára, akik görcsösen ragaszkodnak a sikerhez, hírnévhez, vagy pénzhez, komoly kihívást jelenthet a megvalósítása. Pedig a szakemberek szerint is érdemes kipróbálni.