Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Kovács László elmondta, hogy a kérés szombaton érkezett. A külügyminiszter közölte, hogy a nemzetbiztonsági kabinet álláspontja szerint a légtér átengedéshez nincs szükség parlamenti határozatra, arról a kabinet saját hatáskörében is dönthet. A nemzetbiztonsági kabinet azzal indokolta álláspontját, hogy 1998 februárjában elfogadott az Országgyűlés egy határozatot, amely felhatalmazta a magyar légtér használatára azokat az országokat, amelyek az Irakkal kapcsolatos ENSZ-határozatok végrehajtása érdekében lépnek fel. "Ez pontosan az, amire a mostani amerikai és brit kérés irányul" - fűzte hozzá. Hozzátette, hogy a testület állásfoglalását a két kormánypárt teljesen, az MDF pedig lényegében támogatta.
Kovács László rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kérését a nemzetbiztonsági kabinet támogatólag terjeszti a kormány vasárnap délutáni informális ülése elé. Az egyeztetésen Kovács László elmondta azt is, hogy a NATO-, illetve az EU-tagállamok, valamint a csatlakozni vágyó országok közül csak Görögország és Szlovénia tagadta meg a légtere átengedésére vonatkozó kérés teljesítését. Kovács szerint a nemzetbiztonsági kabinet ezt a tényt is figyelembe vette, amikor úgy döntött, hogy a kérést támogatólag terjeszti a kabinet elé.
Kovács László leszögezte: az iraki kérdés kapcsán a magyar kormány álláspontja összhangban van az Európai Unió februári csúcsértekezletén kialakított közös állásponttal. Kovács kifejtette, hogy Magyarország a békés megoldás érdekében a minél szélesebb körű összefogást és nyomásgyakorlást szorgalmazza. "A magyar álláspont szerint a háború még most sem elkerülhetetlen, az erőt, a katonai kényszert csak végső megoldásként tartjuk elfogadhatónak" - mondta. Kovács László úgy vélte: ha a kormány a légtér átengedése mellett dönt, az nem az iraki háborúban való magyar részvételt jelenti. A külügyminiszter leszögezte, hogy magyar katona nem megy Irakba, nem vesz részt egy esetleges háborúban. (MTI)
Kovács László rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kérését a nemzetbiztonsági kabinet támogatólag terjeszti a kormány vasárnap délutáni informális ülése elé. Az egyeztetésen Kovács László elmondta azt is, hogy a NATO-, illetve az EU-tagállamok, valamint a csatlakozni vágyó országok közül csak Görögország és Szlovénia tagadta meg a légtere átengedésére vonatkozó kérés teljesítését. Kovács szerint a nemzetbiztonsági kabinet ezt a tényt is figyelembe vette, amikor úgy döntött, hogy a kérést támogatólag terjeszti a kabinet elé.
Kovács László leszögezte: az iraki kérdés kapcsán a magyar kormány álláspontja összhangban van az Európai Unió februári csúcsértekezletén kialakított közös állásponttal. Kovács kifejtette, hogy Magyarország a békés megoldás érdekében a minél szélesebb körű összefogást és nyomásgyakorlást szorgalmazza. "A magyar álláspont szerint a háború még most sem elkerülhetetlen, az erőt, a katonai kényszert csak végső megoldásként tartjuk elfogadhatónak" - mondta. Kovács László úgy vélte: ha a kormány a légtér átengedése mellett dönt, az nem az iraki háborúban való magyar részvételt jelenti. A külügyminiszter leszögezte, hogy magyar katona nem megy Irakba, nem vesz részt egy esetleges háborúban. (MTI)
