A bizonyítási eljárás során, védői indítványra, a bíróság kikérte a paksi földhivataltól a demonstráció helyszínére vonatkozó tulajdoni lapot és térképet, amely egyértelművé tette, hogy nem közterületről, hanem a Paksi Atomerőmű Rt. tulajdonába tartozó üzemi területről van szó. A rendzavarás szabálysértése, azaz a kirívóan közösségellenes magatartás, a rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, a gyülekezési törvény megsértése csak közterületen valósulhatott volna meg.
Bírósági eljárás csak abban az esetben folytatható le, ha a szabálysértés minden tényállási eleme megvalósul - mondta indoklásában Vincze Zoltán, az eljárást vezető bíró. Márpedig a kérdéses terület, ahol a tíz külföldi és négy magyar fiatal az atomerőmű élettartam-hosszabbítása miatt tiltakozását kifejezte, nem esik a közterület, nyilvános terület fogalma alá; ezt a védelem által benyújtott felvételen látható, az engedély nélküli belépést tiltó tábla is jelzi - állapította meg a bíróság, amely nem vitatta, hogy a megmozdulás alkalmas volt riadalom, nemtetszés kiváltására, valamint hogy bizonyos szabálytalanságok is megállapíthatók, ezekkel azonban az említettek miatt a bíróság nem kívánt érdemben foglalkozni.
A határozat kihirdetését követően a bíró átadta a bűnjelként lefoglalt tárgyakat (láncokat, bilincseket) az aktivisták jogi képviselőjének, a tíz külföldi fiatalnak pedig az útlevelét. Az érintettek az eljárás mielőbbi befejezése érdekében lemondtak a felmerülő költségeik megtérítéséről.
Tompos Judith, az aktivisták ügyvédje a pénteken garázdaságért elítélt hat aktivista ügyében nem kívánja visszavonni a fellebbezést, hanem kérelemmel fordul a bírósághoz: hozzon egy kiegészítő végzésben döntést arról, hogy az öt külföldi elítélt, biztosíték letétbe helyezése fejében, visszakapja útlevelét. (MTI)