A módosító javaslat parlamenti elfogadása esetén a Btk.-ban a jövőben szerepelni fog az állatkínzás tényállása. Gál J. Zoltán szerint a módosítás az állatvédelmi törvényben meghatározott, az állatkínzás fogalma alá sorolt elkövetési magatartások közül kiemeli a legsúlyosabb magatartási formákat, és ezeket büntetőjogi szankciókkal fenyegeti; a büntetés két évig tartó szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés is lehet. A kormányszóvivő szerint a módosítás a jelenlegihez képest szélesebb körben határozza meg az állatkínzásnak minősülő cselekményeket.
Gál J. Zoltán emlékezetett arra, hogy korábban ebben az ügyben közel 270 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze. Az aláírásgyűjtő kampányt egy Fadd-Domboriban történt kutyakínzás nyomán indították el Tolna megyei állatvédők.
Az állatkínzást ma Magyarországon kétfajta szankcióval büntetik: az egyik a szabálysértési, amelyet közterületen történt bántalmazás miatt rónak fel, s maximum 50 ezer forintos büntetéssel jár, a másik pedig az állatok nem megfelelő tartásakor, szállításakor kiszabható állatvédelmi bírság, amelynek mértéke 5-150 ezer forint közt mozoghat. A pénzbüntetést a helyi önkormányzat állapítja meg. A jelenlegi szabályozás szerint évente átlagosan 250-500 ezer forintnyi büntetést szabtak országszerte.