Tegnap bonyolult algoritmusok és képletek segítségével megszülettek a felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárai, amelyek számos fiatalnak okoztak örömet, de akadtak olyanok is, akik kiszorultak a keretből. Idén 105-110 ezer fiatalt vesznek fel, a sikertelenül vizsgázók számára esetleg a fellebbezés és a jogorvoslat jelentheti az iskolába vezető kiskaput.

Akik igazságtalannak érzik felvételük elutasítását „pontosan szabályozott jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek, de észben kell tartani, … csodák nincsenek” – olvasható az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján. Felülbírálati kérelmet lehet benyújtani például hibás pontszámítás esetén, vagy ha valakinek nem vették figyelembe a benyújtott nyelvvizsga-bizonyítványát. Erre az elutasítástól számított 15 nap áll a diákok rendelkezésére, és a fellebbezést írásban kell benyújtani az intézmény vezetőjének. Egyéb esetekben, mint például ha valaki nem érte el a ponthatárt, nem érdemes „kardoskodni”.

A felvételizők többsége szerint jó iránymutatók lehetnek az előző évek ponthatárai; sokan ezek alapján mérlegelték, hogy milyen esélyekkel indulnak a felsőoktatási intézményekbe való bejutásért. Azonban a számokat legalább öt tényező befolyásolja; többek között az, hogy mennyien jelentkeztek az adott szakra vagy hogy milyen nehéz volt a felvételi vizsga feladatsora. Az esélyekről inkább a felvételizők száma árul el többet, tehát inkább ennek érdemes utánanézni ilyen esetben. Azt is érdemes tudni, hogy a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban megadott irányszám nem a jövendő elsőévesek számát jelzi, hisz ha annál kevesebben felelnek meg a megállapított ponthatárnak, akkor sem húzzák meg lejjebb a vonalat.

A legnépszerűbb iskolák

Az idei jelentkezési adatok alapján nem tapasztalható lényeges változás az elmúlt évekhez képest. Továbbra is nagy fölénnyel vezet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE); ahová a jelentkezők több mint egytizede adta be jelentkezési lapját. Második a Szegedi Tudományegyetem, amelyet a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Debreceni Egyetem követ a népszerűségi ranglistán. A főiskolák közül idén a Budapesti Gazdasági Főiskola vitte el a pálmát, második helyre pedig a Budapesti Műszaki Főiskola került. A sorrend azonban némileg változik, ha figyelembe vesszük a nappali tagozatos képzésre jelentkezőket. Első és második hely tekintetében így sincs vita, harmadik helyre ugrik azonban a Budapesti Gazdasági Főiskola, maga mögé utasítva a pécsi és a debreceni egyetemeket.

Bár a népszerű szakok tekintetében sem történt nagy változás tavalyi évhez képest, néhány kisebb változás azért akad. Stabilan tartja első helyét az egyetemi közgazdasági szak, másodikként pedig rögtön egy meglepetés bukkan fel: a főiskolai idegenforgalmi és szálloda szak, mely a tavalyi évhez képest 700 fős növekedéssel erősített. Harmadik helyen végzett a jogászok kara; népszerűnek bizonyultak továbbá a gazdálkodási, a pszichológia és a kommunikáció irányok. Ennek tükrében alakultak persze a ponthatárok is, megemelve a lécet a „kedveltebb” szakokra pályázók előtt.

Az OFI folyamatos felmérése szerint a megkérdezett diákok 60,84 százaléka abba a felsőoktatási intézménybe jutott be, ahova mindig is be akart kerülni; 11,6 százalék volt sikeres az első helyen megjelölt intézményben, bár nekik nem ez volt az álmuk, s a szavazók 10,99 százalékát vették fel a második helyre. 9,64 százalék nyert felvételt olyan intézménybe, ahová csak azért jelentkezett, mert úgyis felveszik; a maradék 6,93 százalék pedig úgy döntött, nem fog élni frissen szerzett egyetemi, vagy főiskolai helyével, inkább átjelentkezik.

Minden felvételiző tudta, hogy a vizsga várhatóan nem lesz könnyű, ám a kudarcok ellenére ismét nőtt a diplomára esélyesek száma. Sokan sikerélménnyel zárták a „versenyt”, azonban a neheze még előttük van. Mert ahogy a bölcs öregek mondják: nem bejutni, bent maradni nehéz.

Ponthatárok a hvg.hu-n