Mangalicaper már biztosan nem lesz a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon - ejtették ugyanis az egyik ügyet, amivel Kiss János alezredest, volt megyei közrendvédelmi főkapitány-helyettest annak idején meggyanúsították. Előzetes letartóztatásakor (HVG, 2003. október 18.) azt is a terhére próbálták róni, hogy - egy lehallgatott telefonbeszélgetés-részlet szerint - némi baráti szívességért egy hízott disznót kaphatott volna. Végül azonban nem tartották egyértelműen bizonyíthatónak, hogy az említett mangalica "ellenérték" lett volna.

Sutka Sándor © Horváth Katalin

Ez a szál ugyan elintézhető lenne egy kézlegyintéssel is, mégis különös jelentőséget ad neki, hogy ezáltal a hivatali vesztegetés teljes egészében kimaradt a hajdú-bihari rendőri vezetők elleni vádiratból. Formálisan ugyan nem tábornokper kezdődik most Debrecenben, hiszen Sutka Sándor dandártábornokot még azelőtt nyugdíjazták, hogy meggyanúsították volna, de amit most a terhére próbálnak róni, az egyértelműen a 2001-2003 közti Hajdú-Bihar megyei főkapitányi tevékenységével függ össze. Más kérdés, hogy ő csak mellékszereplője az ügyészségi nyomozók által 2003 októberében indított eljárásnak, amelynek nyitányaként, Sutka tábornok Veszprém megyébe történt áthelyezése után kilenc nappal őrizetbe vették két volt helyettesét, Kiss alezredest és Ruszó Gyula ezredest, gazdasági igazgatót. Ekkor még vesztegetés és csalás gyanúja is felmerült, az idén június 15-ére datált vádiratba azonban az elsőrendű vádlott Kiss neve mellé is "csak" hétrendbeli hivatali visszaélés, egyrendbeli lőfegyverrel visszaélés, valamint 1-1 rendbeli adócsalás és magánokirat-hamisítás került. Másodrendű vádlott Lelesz György alezredes, debreceni városi kapitány lett, akit az eljárás idejére sem függesztettek föl (erről lapzártánk után várható döntés).

A városi kapitány valószínűleg azért maradhatott beosztásában, mert maguk az ügyészségi nyomozók sem tartották különösebben súlyosnak a terhére rótt bűncselekményeket - az összesen öt- rendbeli hivatali visszaélés zömmel olyan eseteket takar, amikor debreceni sportrendezvények rendőri biztosításáért járó összegeket a helyi közbiztonsági, illetve közlekedési alapítvány számlájára irányítottak, s nem a központi költségvetésbe -, meg talán azért is, hogy esetleges felmentő ítélet nyomán ne kelljen a testület büdzséjéből súlyos milliókat fizetni a kapitánynak. Maga Sutka tábornok csak a harmadrendű, Ruszó a negyedrendű vádlott lett, s ha alacsonyabb beosztású személyekről lenne szó, szinte bagatellnek lehetne nevezni a vádiratban terhükre róttakat.

A volt főkapitány az ügyészek szerint egyrészt azzal vétett a törvények ellen, hogy egy súlyos közlekedési szabálysértésen - a megengedett sebesség lényeges túllépésén - kapott kollégáját, nem hivatalos információk szerint egy hajdúsági kisváros kapitányát, mindössze szóban feddte meg, s a fegyelmi eljárás elmulasztásával tulajdonképpen jogtalan előnyhöz juttatta (egyrendbeli hivatali visszaélés), másrészt pedig a rendőrség mikrobuszát kölcsönadta fia iskolájának egy erdélyi kiránduláshoz. Ez a vád szerint hűtlen kezelés, amit még magánokirat-hamisítás is tetézett, ugyanis a külföldi kilométereket nem vezették be a nyilvántartásba. A volt gazdasági igazgatót az alapítványokkal kapcsolatos ügyletek miatt hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással vádolják, további öt személy e vezetői visszaélések elkövetését tette lehetővé a vádirat szerint. Az eljárás némi eredményt már hozott: Sutka utóda, a szombathelyi kapitányság éléről Hajdú-Biharba irányított Halmosi Zsolt ezredes a HVG kérdésére hangsúlyozta, ő más vezetői stílust képvisel, kétszer is meggondolja, hogy milyen társasági rendezvényre, kitől fogad el meghívást, a - változatlanul működő - rendőrségi alapítványok számára pedig főkapitányi utasításban írta elő, milyen jogi és etikai normák betartásával fogadhatnak el vagy nyújthatnak bármiféle támogatást.

"Nem kell semmiféle maffiára, bűnszervezetre gondolni, ez egyfajta helyi kiskirálykodás, urambátyám-magatartás megnyilvánulása, jogellenes szívességek rendszere volt. Nem is a bűncselekmények tárgyi súlya, hanem mindennapossá válása keltette fel a hatóságok figyelmét" - mondta a HVG-nek Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

Az első éber hatóság a közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt belső elhárítás, a Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálata volt. A Vas megyei főkapitányi székből a szervezet élére állított Bene László tábornok bizonyára személyes kockázatot is vállalt azzal, hogy célkeresztbe engedte a két helyettes mellett Sutkát is, aki a főkapitányi klub vezetőjeként első volt az egyenlők közt az informális rendőrségi hierarchiában - ez a "példastatuálás" talán Bene tábornok országos főkapitányságig ívelő karrierjét is segíthette.

A vádlottak mindannyian, egységesen ártatlannak vallják magukat, bár a tényeket illetően többen is elismerik, megtörtént, ami a vádiratban áll. Csak éppen jogszerűnek, a rendőrség érdekében elkövetettnek értékelik azt, amit az ügyészek visszaélésnek tartanak. Még az elsőre "ijesztőbbnek" hangzó lőfegyverrel visszaélés vádja (Kiss és két további személy ellen) sem fegyverrejtegetést vagy hasonló deliktumot takar, csak egy igazgatási "szívességet" egy vállalkozó fegyvertartási kérelmével kapcsolatban. Mindezek ellenére a debreceni per precedens értékű lehet, akár azt bizonyítva, hogy a megyei hatalmasságok első vonalába tartozó rendőri vezetőktől az önmagában bagatellnek tűnő visszaéléseket sem tűrik, akár azzal, ha esetleg egészen jelentéktelenné laposodik az ügy, amelyben pedig a két főkapitány-helyettest hónapokon át előzetes letartóztatásban tartották.

FAHIDI GERGELY