Az NRC Piackutató Kft. decemberben ismét felmérte az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés: Ön általában milyennek látja a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hónap	Szeptember	Október	November	December
NetHangulat Index:	42	38	40	43

© hvg.hu

Egy hónap alatt 40-ről 43 pontra emelkedett a hvg.hu NetHangulat index értéke. A három pontos emelkedés statisztikai hibahatáron belülre esik, így elmondható, hogy decemberben a hazai internetezők hasonlóan látják az ország helyzetét, mint novemberben. Októberhez képest viszont szignifikánsan javult a magyarországi folyamatok alakulásának megítélése. A statisztikai próbák tanúsága szerint az októberhez viszonyított 5 pontos emelkedés már olyan mértékű, hogy nem értékelhető puszta mintavételi hibának.

Tovább csökkent azoknak az aránya, akik negatívan ítélik meg a magyarországi helyzet alakulását. Míg októberben 62 százalék, novemberben 58 százalék vélekedett negatívan a magyarországi dolgok alakulásáról, addig decemberre ez az arány 53 százalékra csökkent. Decemberben az internetezők 38 százaléka gondolja, hogy Magyarországon a pozitív irányú folyamatok dominálnak. Az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. A férfiak, az idősebbek, és felsőfokú végzettségűek és a fővárosiak az átlagosnál egyértelműen pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről.

A helyzet megítélésében a legnagyobb különbség az eltérő iskolai végzettségűek között mutakozott. A 8 általánost végzettek között felülreprezentáltak azok, akik nem tudják megítéli, hogy a dolgok Magyarországon pozitív vagy negatív irányban változnak-e. Míg a felsőfokú végzettségűek 7 százaléka, addig az alapfokon iskolázottak 22 százaléka nem tud állást foglalni ebben a kérdésben.

A lakóhely méretének emelkedésével nő az esélye annak, hogy valaki pozitívan ítélje meg a hazai helyzet alakulását. Míg a kistelepülésen élők 26 százaléka, addig a fővárosiak 45 százaléka gondolja, hogy hazánkban a pozitív irányú folyamatok dominálnak.

A netezők még mindig a demokrácia működésével a legelégedettebbek

hónap	Szeptember	Október	November	December
Az ország jelenlegi helyzete:	33	34	34	32
Az ország várható helyzete:	34	36	38	38

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és a nemzetközi megítélést. Az eredmények a szeptemberi adatfelvétel óta lényegében nem változtak, az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. Legjobb osztályzatot ismét a demokrácia működése (2,7 pont), valamint az ország nemzetközi megítélése (2,6 pont), a legrosszabbat pedig az egészségügyi ellátás (2 pont) kapott.

Bár a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok az ország jelenlegi helyzeténél (32 pont) lényegesen jobbnak értékelik az ország jövőbeli helyzetét (38 pont).

Saját helyzetüket nem látják sötéten az internetezők

hónap	Szeptember	Október	November	December
Az egyén jelenlegi helyzete:	56	53	55	53
Az egyén jövőbeli helyzete:	61	58	60	56

A kutatás során az internetezőket arra kérték, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. A három dimenzió alapján készített az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index novemberben az 55-as értéket vette fel, ami 2 pontos emelkedést jelent októberhez képest. Az emberi kapcsolatok megítélése továbbra is a legjobb (3,9), az anyagi helyzeté a legrosszabb (3).

A netpolgárok továbbra is az anyagi helyzetükben várják a legnagyobb mértékű javulást, csaknem minden harmadik internetező gondolja úgy, hogy egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint most. Az anyagi helyzet tekintve az internetezők szignifikáns mértékben nagyobb várakozással tekintenek a jövőbe, mint októberben.

Az internetezők szeptemberben, októberben és novemberben a jelenlegi helyzetnél 5 ponttal jobbra értékelték a jövőbeli helyzetüket. Decemberben 3 pontra csökkent az optimizmus. Novemberhez képest az indexet alkotó 3 dimenzió (anyagi helyzet, munka-tanulás és emberi kapcsolatok) mindegyike kis mértékben csökkent.

Az internetezők tízes skálán értékeltek hazai és nemzetközi szervezeteket, intézményeket aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. A sorrend nem változott az elmúlt három hónaphoz képest: továbbra is az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök presztízse a legnagyobb: az előbbi 6,5-es, az utóbbi 6,3-es osztályzatot kapott. A parlament 3,6-es és a politikai pártok 2,9-es bizalmi értékkel továbbra is a legalacsonyabb presztízsű intézmények.

A vizsgálatba bevont nemzetközi intézmények presztízse a közepesnél jobb. Az Európai Unió 5,6-es, a NATO 5,2-es átlagértéket kapott, míg az ENSZ 5,8-es bizalmi indexével az Alkotmánybíróság és az államfő után a harmadik legmagasabb presztízsű intézmény az összes megvizsgált között.

hónap	November	December
Alkotmánybíróság	6,6	6,5
Köztársasági elnök	6,3	6,3
ENSZ	5,9	5,8
Európai Unió	5,7	5,6
Ombudsmanok	5,6	5,5
Bíróságok	5,4	5,2
NATO	5,4	5,2
Rendőrség	5,1	5,1
Civil szervezetek	4,9	5,1
Önkormányzatok	4,6	4,7
Egyházak	4,1	4,2
Kormány	3,8	3,9
Parlament	3,5	3,6
Politikai pártok	2,7	2,9

Társadalmi szolidaritás

Az NRC Piackutató Kft minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változókat úgy alakították ki, hogy makro és mikro szintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makro szintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikro szintű szolidaritás az a kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

Decemberben a társadalmi szolidaritás mértéke százas skálán 79-es értéket vett fel, egy ponttal többet, mint novemberben. Némileg meglepő, hogy az internetezők közül többen gondolják, hogy az államnak kötelessége segíteni a rászorulókon (89 százalék) és kötelessége csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenséget, mint, hogy az embereknek segíteniük kell a rosszabb helyzetben lévő barátaikon és rokonaikon (78 százalék).

A felmérést az NRC 2005. december 22. és 2006. január 5. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.