szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szabó István azt mondta, korábban "nem volt meghatalmazása", hogy ügynökmúltjáról beszéljen; az Oscar-díjas filmrendező és egykori főiskolai osztálytársai közösen értékelték az 50 évvel korábban történteket a sajtónak.

A hvg.hu Ügynökdossziéja
Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját!
Szabó kifejtette, egyetlen kérdést kap újra és újra: miért nem tárta fel múltját 16 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor. Most már világos, ha beszélt volna, ugyanezek a nevek és cselekmények kerültek volna terítékre, "az pedig egy III/III-as akció lett volna" – magyarázta a művész.

"Nagyon sajnálom, nem volt meghatalmazásom" – mondta a Millenáris Teátrumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen a Színház- és Filmművészeti Főiskola egykori, Máriássy Félix vezette filmrendező szakos osztályának öt tagja – Szabó István mellett Elek Judit, Kármentőné Singer Éva, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János – beszélt az 56-os forradalom utáni időszakról.

Az egyetlen Oscar-díjas magyar film rendezője azt mondta: készített egy "oktatófilmet" arról, hogyan kell viselkedni diktatúra alatt; ez a Bizalom című film, "abban minden szó szerint benne van, tanulják meg, lehet, hogy szükségük lesz rá".

Rózsa János, Szabó István legújabb filmjének, a Rokonoknak a producere, arról beszélt, hogy a mai fiatalok nem érthetik meg, mert nem élték át az akkori időszakot. A konszolidált Kádár-rezsimből nem lehet következtetni arra, ami 1957-58-ban történt; akasztották az embereket, a megtorlás borzasztó kemény volt, "be voltunk tojva".

Rózsa János azt mondta, az egykori ügynöki jelentésekből senkinek semmi baja nem lett. A három különálló jelentésben leírtak között nem voltak ellentmondások – hangoztatta, arról azonban nem ejtett szót, hogy a már ismertté vált két jelentőn, Szabó Istvánon és Kézdi-Kovács Zsolton kívül, az 1957 februárjában velük együtt letartóztatott, azóta már elhunyt Kardos Ferenc filmrendező volt-e a harmadik jelentő.

Rózsa azzal kapcsolatban, hogy állítólag róla jelentették a legrondább dolgokat, kijelentette: helyette ne sértődjön meg senki, az ő dolga, hogy mérlegelje a történtek súlyát. Úgy érzi, károsak az újságok vádaskodásai, a lapok összemossák azoknak a jelentéseit, akik másoknak kárt okoztak, bajba vittek azokéival, akik megpróbálták menteni a menthetőt.

Kézdi-Kovács Zsolt egyeztetett egykori osztálytársaival, mielőtt az Élet és Irodalomban közreadta írását ügynökmúltjáról. A rendező azt mondta, korábban nem gondolta, hogy amit 3-4 éve írt, nyilvánosságra kell hozni. 1957-ben azt tudta, hogy valamilyen módon életben kell maradni. Amit tettek, egymás és természetesen saját maguk védelmében tették. Azt is kiemelte: abból, hogy jelentéseket írt, neki semmi előnye nem származott, és reményei szerint baja sem történt senkinek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Publicisztika

Szabó és Hrabal

Kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben – jobb és baloldalon egyaránt - az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy a végre a kádári rendszer maradványaként még mindig a helyükön üldögélő, vagy vastag nyugdíjukat élvező, akkori titkosszolgák felelőségét vetnék fel. Szabó István is talán jobban járt volna, ha maga leplezi le ügynökmúltját, ahogy tette ezt – minden negatív következmény nélkül – a cseh Bohumil Hrabal. Nem igazán meggyőző a Naptévé riporterének Szabót felmentő hétfő reggeli magyarázkodása: a Redl ezredes című filmben már 1983-ban ott volt a kulcs, tetszettek volna megfejteni.

MTI Itthon

Kézdi-Kovács elismeri: őt is beszervezték

Kézdi-Kovács azonban az ÉS eheti számában vall arról, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatójaként, kényszer hatására maga is aláírta a beszervezési nyilatkozatot.

Itthon

Szabó István ügynökügye

Újabb köztiszteletben álló személyiségről derült ki - ezúttal is akaratán kívül -, hogy együttműködött a pártállami titkosrendőrséggel. A történet főszereplője Szabó István Oscar-díjas rendező, aki filmjeiben maga is gyakran feszegette a hatalommal való együttműködés és a moralitás összefüggéseit.

Itthon

Paul Lendvai szerint Szepesi György ügynök volt

Az Élet és Irodalom című hetilap legfrissebb számában Paul Lendvai újságíró az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynöke volt. A Népszabadság pénteki számában is idézett írás elsőként említi Szepesi György rádióriporter nevét.

hvg.hu Itthon

Állambiztonsági tisztek listája (1956-1989)

A hvg.hu korábban közölte a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989-es központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát. A mostani névsor 1000 nevet sorol fel, rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával, ők 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Nevük már korábban megjelent történészi publikációkban.

MTI/hvg.hu Itthon

Száznál több értelmiségi kiállt Szabó István mellett

A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. Jegyzetírónk szerint azonban kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy az akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István vasárnap már azt mondta: magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt.