Ötvenhatosok

Wittner Mária © Horváth Szabolcs

Hiábavaló volt Göncz Árpád ex-, Sólyom László jelenlegi államfő és Kosáry Domokos volt MTA-elnök arra irányuló felhívása, hogy az 1956-os szervezetek legalább idén ünnepeljék együtt a forradalom ötvenedik évfordulóját, a szabadságharc egyik ikonja, Wittner Mária ugyanis kerek-perec kijelentette: nem vesz részt az ötvenedik évfordulón rendezett központi ünnepségen. Az ’56-os halálraítélt - aki a Fidesz országos listájának 5. helyéről került a parlamentbe – ráadásul több 56-os szervezetet is arra buzdított, hogy külön emlékezzenek meg a forradalomról.

Kosáry Domokos ugyan kérte Wittnert, hogy „gondolja át még egyszer, mit cselekszik”; az emlékév kuratóriumának elnöke szerint ugyanis a „nemzet érdeke a kormány összetételétől független ünnep”. Egykori halálraítélt sorstársa, a ma már a szocialista padsorokban ülő Mécs Imrét elszomorította Wittner Mária kezdeményezése, míg Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke úgy nyilatkozott: bár a megbékélés híve, de kétségtelen, hogy a törvényesen megválasztott kormány „nem tisztította meg a megtorlásban résztvevőktől a sorait”.

Rendőrök kontra fotósok

Meggyűlt a baja a rendőröknek a fotósokkal a nyáron. Júniusban a Magyar Nemzet fotósát ütötték tomfával mellbe a rohamrendőrök, amikor az egy bajnoki labdarúgó-mérkőzés után kitört verekedést fotózott. A rendőri brutalitásból kijutott segítségére siető kollégájának, a Blikk fotóriporterének is, akit gázspray-vel fújtak le. A Magyar Nemzet fotósa feljelentést tett a rendőrök ellen, a nyomozás meg is indult, amit aztán a Budapesti Nyomozó Ügyészség nemrég október 8-ig meghosszabbított, arra hivatkozva, hogy az intézkedő rendőrökön kívül független szemtanúkat is meg akarnak hallgatni a történtek kapcsán.

Két hónappal a fotósverés után, július 29-én a Népszava fotóriportere ismerkedett meg a rend túlbuzgó őreivel. Kertész Gábor egy balatoni riporthoz készített felvételeket Zamárdi strandján, amikor a rendőrök bilincsbe verve elvezették, mert egy német és egy lengyel anyuka kifogásolta, hogy a férfi meztelenül fürdőző gyerekeiket fényképezi. A bilincsre azért volt szükség, mert Kertész a rendőrök szerint "passzív ellenállást" tanúsított. A strandról a kapitányság fogdájába vezetett fotóriportert végül elengedték, miután kiderült, egyik fotója sem pedofil tartalmú.

Ott ahol a 6-os megáll

© hvg.hu

A kényelem helyett a közlekedési káosz szimbólumaivá váltak a Siemenstől beszerzett új Combino villamosok. A tavasszal Budapestre szállított, a Nagykörúton a régi 4-es 6-os szerelvényeket felváltani járművek már a próbautakon is többször meghibásodtak. Leggyakrabban az ajtók mondtak csődöt, de arra is volt példa, hogy utasokkal a fedélzeten, nyílt pályán állt meg a szerelvény. Mindezt csak tetőzte, hogy Combinókra „átszabott” villamospályán május vége óta szinte mindennaposak voltak az áramszedőtörések, felsővezeték-sérülések, július 15-én pedig kidőlt két – a villamosvezeték keresztsodronyát is tartó – oszlop a Margit hídon, amikor egy rutinellenőrzés során mesterségesen terhelték a kábeleket. Az illetékesek akkor döbbentek rá, hogy az új villamosokhoz nem elég erősek az oszlopok. Ezért már nemcsak a két kidőlt oszlopot kell kicserélni, hanem a híd összes póznáját meg kellett erősíteni. Tíz nap kényszerszünet után az úszó Európa-bajnokság kezdetére ugyan ismét teljes vonalon jártak a négyes és a hatos villamosok, de az új járművek ismét csődöt mondtak. A Combinókat a gyártó Siemens visszahívta ellenőrzésre. A német cég vállalta ugyan a felelősséget, de csak a villamosokat érintő műszaki meghibásodásért. Demszky Gábor főpolgármester először a BKV-t és Aba Botondot tartotta felelősnek, miközben az ellenzéki pártok Demszky szerepét firtatták. A Margit hídi vezetékszakadásokért vélhetően a BKV-nak kell majd tartania a hátát, a közlekedési vállalat viszont Budapest vezetőségére mutogat, mondván: a villamost az ő sürgetésükre kellett "rohamtempóban bevetni". Combino-botrány ide vagy oda, a BKV töretlenül bízik a Siemensben: a cég tagja ugyanis annak a konzorciumnak, amely elnyerte az épülő 4-es metró I. szakasza áramellátásának kiépítésére kiírt tárgyalásos tendert, mintegy 30 milliárd forint értékben.

Zidane búcsúfejese

Zidane és a K1 © AP

A labdarúgást unalmasnak tartó, s kizárólag a küzdősportokért rajongó emberek is megszerethették a focit, hála a németországi világbajnokságon a francia válogatottat erősítő Zinedine Zidane-nak, aki a döntő mérkőzés végén egy laza mozdulattal mellbe fejelte olasz játékostársát, Marco Materazzit. A győztes csapatról megfeledkező, szinte kizárólag Zidane „búcsúfejesével” foglalkozó világsajtó napokig találgatta, mi késztethette az utolsó meccsét játszó francia legendát arra, hogy ilyen csúf módon búcsúzzon el a pályától. A BBC és a The Guardian brit lap által felkért jeltolmácsok szerint Materazzi rasszista kijelentéseket tett, Zidane azonban azt állította: az olasz játékos anyját és húgát becsmérelte. A FIFA vizsgálatot indított az ügyben, melynek végén a vébé után visszavonuló Zidane-t három meccstől eltiltotta és 4800 euróra büntette, míg a két mérkőzéstől eltiltott Materazzinak 3200 eurót kellett fizetnie. A fejelés ellenére (vagy éppen azért) Zidane továbbra is Franciaország egyik legkedveltebb embere.

Juventus, Fradi, hátra arc!

Élvonalbeli olasz focicsapatokat, a torinói Juventust, a firenzei Fiorentinát és a római Laziót sorolta vissza július végén az olasz bundabotrányt vizsgáló sportbíróság a B ligába, utóbbi kettő büntetését enyhítették. A leminősítéshez vezető bundabotrány május első napjaiban robbant ki, amikor részletek kerültek nyilvánosságra abból a több mint 270 oldalas jegyzőkönyvből, amely 2004 őszén, az akkori bajnokság első néhány heteiben telefonlehallgatások alapján készült. Ezekből kiderült, hogy a Juventus vezérigazgatója, Luciano Moggi rendszeresen konzultált Pierluigi Pairettóval, az olasz labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságának elnökével, akit arra próbált rávenni (többször sikeresen), hogy számukra megfelelő bírót delegáljon meccseikre. Moggit – azon kívül, hogy 50 ezer euróra büntették - öt évre kitiltották a labdarúgásból.

A Juventushoz hasonló sorsra jutott idehaza az FTC is, igaz, utóbbi más okból. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebviteli licencadó testülete három nappal az NB I-es bajnokság kezdete előtt egy osztállyal lejjebb sorolta a Fradit, amiért az nem felelt meg az úgynevezett klublicencszabályzatnak. Az MLSZ egyebek mellett felrótta, hogy az FTC-t egyre drágábban működtették: a 2003-as évet 580 millió forintos, a 2004-est pedig 180 milliós mínusszal zárta, 553 millió forintos jegyzett tőkéjét pedig 2005 márciusában 20 millióra sikerült leszállítani, miközben egymás után küldték el az edzőket, nem számolva a szerződésbontások anyagi következményeivel.

Jan Slota

Kiverte a biztosítékot Budapesten a Robert Fico vezette új szlovák kormánykoalícióba tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, a szélsőséges Ján Slotának július végén tett kijelentése. Az elszabadult hajóágyúként viselkedő Slota egy interjúban jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, s ezért ma nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. A politikus szerint Dél-Szlovákokban a magyarok uralkodnak, akik elnyomják a szlovákokat. Slota kijelentései – melyektől a szlovák hivatalosságok a magyar külügyminiszter kérésére sem határolódtak el – nem maradtak hatástalanok: augusztusban egy magyarzászló-égetést bemutató videófelvétel került fel az internetre, majd két felvidéki településen (Nyitrán és Diószegen) magyar nemzetiségű fiatalokat vertek meg. Az egyik áldozat, egy egyetemista lány hátára a magyarokat a Dunán túlra utasító szöveget írtak, a másik, Diószegen megvert fiúnak a támadói pedig Slotát emlegették. Bár a szlovákok kemény fellépést ígértek a magyarokat ért bántalmazások ügyében, Szlovákia egyelőre nem tekinti etnikai jellegűnek a magyar nemzetiségűeket ért támadásokat, mondván, ilyenek bárhol a világon előfordulhatnak. Mindenesetre sokat mondó, hogy már Vladimír Meciar is terhessé vált Slota. A korábbi miniszterelnök szerint Slota miatt fokozódni fog a Pozsonyra nehezedő nemzetközi nyomás.

Magyar botrány az ENSZ-ben

Morvai Krisztina

Szenvedélyes hangú, kormányát kompromittálni igyekvő levelet küldött az ENSZ-tagállamoknak Morvai Krisztina, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ-szervezet, a CEDAW bizottságának magyar tagja. Morvai a Gyurcsány-kabinetet azzal vádolta, hogy izraeli nyomásnak engedve a következő négy évre nem az ő mandátumát hosszabbították meg, hanem egy cionista nőszervezet aktivistáját, Pető Andreát jelölték a posztra. Levele megtette hatását: a Kínzás Elleni Világszervezet és az Izraeli Kínzás Elleni Társadalmi Bizottság védelmébe vette Morvait (egyben szorgalmazva állításainak kivizsgálását), aki ugyan nem folytathatja majd New York-i tevékenységét, azt azonban sikerült elérnie, hogy Pető Andrea ne kapja meg a szükséges szavazatokat. A kormány „berágott” a levélre, s a Külügyminisztérium a kabinettel való együttműködés hiányával, illetve a „kormány álláspontjával való szembefordulással indokolva” nem jelölte újra Morvait a CEDAW-ba.

Tragédia a tűzijátékon

Vihar után

Szomorú mérlege volt az augusztus 20-ai budapesti, viharba torkolló ünnepi tűzijátéknak: öt halott, háromszáz sebesült. A természeti katasztrófából politikai ügy lett, miután többen felvetették a tűzijátékot szervező kormányzat felelősségét, amiért a vihar közeledtével nem állították le azonnal a parádét. A vihar csak 21 óra 5 perckor érte el a tűzijáték helyszínét, de hogy számítani lehetett rá, arról az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzése alapján a rendőrség és a katasztrófavédelem is tudott. Az OMSZ 19 óra 39 perckor a legmagasabb szintű riasztást rendelte el, a megkezdett tűzijátékot azonban még akkor is folytatták, amikor már mentők szirénáztak a helyszínen. Még nagyobb volt a felháborodás, amikor kiderült: a tűzijátékot lebonyolító Nexus Kft. Saját VIP vendégeit sms-ben figyelmeztette a várható viharról. Gyurcsány Ferenc – aki csak mintegy 20 órával az események után jelent meg a nyilvánosság előtt - ráadásul a tűzijáték szervezéséért felelős Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, Szilvásy Györgyöt bízta meg a történtek kivizsgálásával. A kancelláriaminiszter az ügyeletes meteorológust, az ügyeletes katasztrófavédelmist és a Nexussal a szerződést aláíró Bodor Tibor MeH-főosztályvezetőt találta felelősnek, s kérte felmentésüket. A Fidesz viszont a budapesti védelmi bizottság elnökeként is tevékenykedő Demszky Gábor főpolgármester felelősségét is firtatta, parlamenti vizsgálat felállítását követelte. Eközben az önkormányzati és területfejlesztési miniszter is vizsgálódott. Lamperth Mónika a riasztási rendszer működési hiányosságai és a kellő figyelem hiánya miatt Tatár Attilát, az Országos Katasztrófavédelem főigazgatóját kirúgta, Muhorady Árpádot, az ügyeleti szolgálatot irányító, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettest pedig fegyelmi fenyítésben részesítette. A vizsgálatokkal nemcsak az ellenzék, de az államfő is elégedetlen volt, bár arról Sólyom László is hallgatott, hogy a vihar elől menekülőknek miért nem nyújtottak menedéket a Sándor-palotában.

Csalás az egyetemen?

Felfüggesztették a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 11 végzős hallgatójának hadnaggyá avatását, mert a Budapesti Katonai Ügyészség közokirat-hamisítás gyanújával eljárást indított ellenük. A HVG információi szerint a belső elhárítás, hivatalos nevén a Katonai Biztonsági Hivatal vizsgálata alapján merült fel, hogy a diákok közül többen csalással jutottak a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga-bizonyítványhoz. Az ügyészség szóvivője, Ács Tibor őrnagy a nyomozás érdekeire hivatkozva mindössze annyit mondott, hogy a szervezők megtalálása széles körű nyomozást igényel, és az ügy sok szereplője még előttük is ismeretlen. Az ügyészségi nyomozásról a hallgatók csak néhány nappal az augusztus 20-ai tisztavatás előtt szereztek tudomást, amikor már egy hete gyakorolták a ceremóniát. Eredetileg tizenegynél is több esetben merült fel a hamis nyelvvizsgapapírok gyanúja. Egyetemi körökben arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavaszi árvíz idején éppen ez az évfolyam vett részt egy hónapon át a védekezésben, a nyelvvizsgabizottság mégsem írt ki pótidőpontokat a nemzetvédelmis diákoknak.

Günter Grass és az SS

Günter Grass © AP

Botránynak indult, jó üzlet lett belőle. Több német nagyváros könyves-boltjait ostromolták meg az emberek, miután Günter Grass nyilvánosan beismerte, hogy 17 évesen, a háború végnapjaiban tagja volt a Waffen-SS-nek, s minderről A hagyma hámozása című önéletrajzi könyvében ír. A Nobel-díjas író kiadója ezért úgy döntött, hogy azonnal piacra dobja a társadalmi vita középpontjába került író művét. A német közvéleményt mindenesetre megdöbbentette a vallomás. Egyes kritikusok azt hangoztatták, hogy ha Grass korábban tárja fel múltját, aligha kap Nobel-díjat. Életrajzírója, Michael Jürgs csalódottan úgy nyilatkozott, hogy „vége egy erkölcsi tekintélynek”. A vitában megszólalók többsége viszont védelmébe vette, mondván: életművét nem hitelteleníti ez az életrajzi adat. A memoár másik különös története az, ahogy a fiatal Grass a hadifogságban barátságot köt egy szintén tizenéves, Joseph nevű fiúval. Bár ezt az író nem mondja ki, de nyilvánvaló, hogy az illető Joseph Ratzinger, a mai XVI. Benedek pápa.