Tetszett a cikk?

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének - kormányát bemószerolva - sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba. Igaz, Morvainak sem sikerült újabb négy évre meghosszabbítatnia mandátumát. Januártól tehát nincs magyar képviselő a CEDAW-bizottságban.

Az ellenlábasok: Pető és Morvai
Néhány héttel ezelőtt, június 9-i keltezéssel az ENSZ tagországok misszióvezetői furcsa levelet kaptak: a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW bizottságának magyar tagja, Morvai Krisztina - aki egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi  karának docense -  saját kormányát vádolta meg, hogy izraeli nyomásnak engedve a következő négy évre nem az ő mandátumát hosszabbították meg, hanem egy cionista nőszervezet aktivistáját, Pető Andreát jelölték a posztra.

Mint írja, „ …őszinte meglepetésemre, hivatalos levelet kaptam kormányomtól, amelyben értesítettek, korábbi terveinkkel ellentétben nem jelölnek a CEDAW-bizottságba egy második időszakra. Mi több, tájékoztattak, hogy Magyarországnak új jelöltje van erre a posztra: dr. Pető Andrea. Pető Andrea jól ismert cionista aktivista, alapító tagja és vezetője egy befolyásos magyar zsidó nőszervezetnek (Esztertáska)”. Morvai szerint a magyar kormány döntését befolyásolta, hogy előzőleg Izrael panasszal élt vele szemben, és a kormány ilyen módon próbálta kiköszörülni a csorbát.

A levelet Morvai két héttel a CEDAW-bizottság 12 új tagjának megválasztása előtt írta, tehát nagy volt a tét. Olyan érveket kellett felhoznia, amelynek nyomán a kormányok a magyar kormány hivatalos jelöltjének megválasztását nem támogatják.

Az interneten nem sok nyoma van Morvai többéves New York-i szereplésének. Ám a hvg.hu birtokába került jegyzőkönyvekből kitűnik, egy témába igazán beleásta magát: ez az Izraelben,illetve a megszállt területen élő arab nők helyzete és a velük szemben alkalmazott diszkrimináció volt.

Amikor a CEDAW bizottsága tavaly júliusban az izraeli országjelentést megvitatta, Morvai az izraeli kormány képviselőitől az illegális beduin falvakban élő nők helyzetéről és az izraeli arab nőknek „a közélet minden területén tapasztalható alulreprezentáltságáról” kért felvilágosítást. (Csak zárójelben jegyezzük meg, az iszlám országokban élő nők helyzetére vonatkozó kérdésre  nem találtunk utalást a jegyzőkönyvekben.) Bár Morvai konstruktív dialógusról tesz említést levelében, az izraeli ENSZ nagykövet helyettese ezt valószínűleg másként látta: levelet írt a Bizottság elnökének, kifogásolva a vita légkörét és külön bepanaszolva, név szerint is a magyar delegátust.  (A bizottság elnöke a panaszokat visszautasította.)

„Bizottságunkat rendkívül aggasztotta a tény, hogy az izraeli küldöttség ilyen durván beavatkozott a független szakértők munkájába, [sértette] integritásukat, és konkrétan: beavatkozott az én munkámba, [sértette] az én integritásomat is. Értesültem róla, az izraeli küldöttség a kormányomat is megkereste, hogy panaszt tegyen rám. Kormányom „sajátos bocsánatkérése Izraeltől” [azaz a „cionista aktivista” kinevezése - A szerk.] - komoly megrázkódtatást okozott nekem. A CEDAW-bizottság új tagjainak megválasztása majd megmutatja, vajon lehet-e az ENSZ emberi jogi szervezeteinek integritását ilyen súlyosan veszélyeztetni, tolerálják-e ezt a küldöttek?” - zárja levelét Morvai Krisztina.

Joggal reménykedhetett, hogy a szenvedélyes hangú, kormányát kompromittálni igyekvő levél megteszi a hatását. Idén januárban a Kínzás Elleni Világszervezet (OMCT) és a az Izraeli Kínzás Elleni Társadalmi Bizottság (PCATI) is védelmébe vette Morvait. Genfi központjukban közleményt adtak ki, amely leszögezi: a magyar küldött helyére kormánya „egy másik személyt jelöl, aki megalapítója és vezetője egy magyarországi cionista nőszervezetnek”. Szorgalmazzák Morvai állításainak alapos kivizsgálását. Amennyiben azok igaznak bizonyulnak, meg kell akadályozni, hogy precedensül szolgáljanak és utat nyissanak politikai célokból történő folyamatos beavatkozásra a Bizottságok működésébe és tagságának összetételébe”.

Mit mond Morvai Krisztina? (Oldaltörés)

Nos, a szavazás Morvai szempontjából sikert hozott, Pető Andrea nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Igaz, nem teljesült az a vágya, hogy folytathassa tevékenységét még négy évig New Yorkban. Mindenesetre, 2007-től nem lesz magyar delegátus ebben az ENSZ szervezetben. A magyar kormányt ért erkölcsi károkról ne is beszéljünk.

Ami pedig Morvai Krisztina „vádjait” illeti: az Esztertáska valójában feminista zsidó nők hagyományőrző közhasznú kulturális alapítványa, (jelenleg négy tagból áll), amely a Szombat című folyóirat egy rovataként kezdte működését. A „cionista” jelző használatával pedig illene óvatosan bánni: az ENSZ 1991-ben óriási többséggel visszavonta a Szovjetunió által még 1975-ben beterjesztett és 72:35 arányban elfogadott határozati javaslatot, miszerint a „cionizmus a rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formája". Manapság pedig, ha valakit úgy próbálnak lejáratni, hogy cionistának nevezik, akkor azon vagy a szovjet ideológiának megfelelő meghatározást értik, vagy egyszerűen csak azt, hogy zsidó. Az adott esetben ez talán még rosszabb.

Morvai Krisztinát telefonon, New Yorkban értük utol. Megkérdeztük, hogyhogy nem lesz magyar delegátus a CEDAW-bizottságban. Mint elmondta, négy évvel ezelőtt kemény megméretés nyomán választották őt be a CEDAW-ba, ahol azóta is komoly munkát végez. De nem hosszabbították meg újabb négy évre, helyette a "történész kolleganőt", Pető Andreát jelölte jó barátja,  Göncz Kinga, ám  nem kapta meg a szükséges szavazatokat.

Amikor a hvg.hu felvetette, hogy Göncz Kinga  csak júniusban lett külügyminiszter, Morvai Krisztina úgy válaszolt, hogy már korábban is befolyásolni tudta a döntéseket, mint a szociális ügyek minisztere. Jeleztük, ismerjük a levelet, amit eljuttatott az ENSZ missziók vezetőinek amiben  megvádolta saját kormányát, hogy  izraeli nyomásnak engedve döntött Pető Andrea mellett. "Elmúltak már azok az idők, amikor nem lehetett szabadon kritizálni a kormányt, 15 éve ezért még börtön járt volna, ma már szólásszabadság van"- volt a válasz.  És miért nevezte Pető Andreát "jól ismert cionista aktivistának"; miért tartja "befolyásosnak" a négytagú Esztertáska közalapítványt? - szólt a kérdésünk. "Menjen rá a honlapjukra, ők maguk vallják, hogy cionisták" - válaszolta Morvai Krisztina. Nota bene,  az Esztertáska honlapján cionistákra való utalást sehol sem találtunk.

-rR-

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!