szerző:
Meixner Zoltán (hvg.hu)

Gyurcsány Ferenc úgy véli, hogy a közkultúra megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson a fejlett nyugati demokráciákhoz, s egészséges fejlődése hosszú távon fenntartható legyen. A miniszterelnök ezért – mint a GKI gazdaságkutató keddi budapesti konferenciáján elmondott előadásából kiderült – nem egyszerű gazdasági reformokat akar, hanem társadalmi-, vagy ha úgy jobban tetszik, országreformot.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Elszánt országreform
© AP
Az országreform Gyurcsány Ferenc szerint nem pusztán az intézmények struktúráját, finanszírozását vagy működését hivatott megváltoztatni. Elméleti váltásra van szükség, s végleg meg kell szabadulni a szocializmusból itt maradt állami mindenhatóság és ingyenesség gondolatától. Az állampolgároknak maguknak is más szemlélettel kell tekinteniük az államra. Abban nem egy minden elintéző, mindenért felelős, mindent magára vállaló felettes rendszert kell látniuk, hanem egy szolgáltatót, amely a szuverén ügyfelekért verseng. Ez olyan hatalmas változás, aminek a levezényléséhez az elmúlt tizenöt évben egyetlen kormánynak sem volt kedve, vagy mersze.

Az országreformhoz Gyurcsány szerint le kell számolni azzal a hamis tétellel, hogy egy kormány egy ciklus alatt csak egy nagy reform végrehajtására képes, illetve, hogy a reformok sokba kerülnek, s kezdetben sokkal több pénzt visznek, mint hoznak. A jelenlegi átalakítások során több mély reform is elindul ebben a ciklusban, miközben az állami kiadások nem nőnek reálértékben, mi több akár csökkenhetnek is, sőt négy évet vizsgálva biztosan csökkeni is fognak.

A hat nagy reformkör

A kormány a következő területeken kíván végrehajtani alapvető reformokat:
· Egészségügy
· Oktatás
· Igazgatás
· Szociális- és munkaügyi ellátás
· Nyugdíjrendszer
· Önkormányzatok

Gyurcsány elképzelése szerint három elem minden részreformban megtalálható lesz. Ezek pedig a minőség, a társadalmi státusból fakadó előjogokkal való leszámolás és a fenntartható közfinanszírozás.

A minőség iránti igény megjelenése több alapkérdést is felvet. Először is, hogy miként lehet az egészségügytől az oktatásig a legjobb szolgáltatást adni úgy, hogy közben a rendszert megszabadítják az egyenlősdi káros hatásaitól. Magyarán: hogyan lehet megteremteni a legjobb – az Európai Unió színvonalának megfelelő – szolgáltatásokat, miközben gondoskodni kell arról is, hogy ezeket csak azok vehessék igénybe, akiknek valóban szükségük van rá. S aztán hogyan lehet e folyamatot a szabályozott verseny keretei közé terelni?

Ezzel szorosan összefügg a társadalmi státuszból fakadó előnyök felszámolása. Gyurcsány szavaival ez a jövőben nem határozhatja meg, hogy ki fér hozzá egy szolgáltatáshoz. Ma viszont Magyarországon szívességkereskedelem folyik a felső tízezer zárt piacán, s ez ellentétes az igazságosságról alkotott eszménnyel.

A hagyományos szerkezetben - a miniszterelnök véleménye szerint - az összes nagy rendszer fenntarthatósági problémákkal küszködik, ezért olyan reformokra van szükség, amelyek befejezése után az átalakított rendszerek közfinanszírozása hosszú távon fenntartható marad.

A reformeszközök (Oldaltörés)

A reformok levezénylésének három fő eszköze van. Az első a fenntartó állam és a finanszírozási szabályok függetlenségének megteremtése. Ami egyszerűbben az államháztartás alá tartozó intézményeknél a tulajdonos és a finanszírozás elkülönítése. Egy példával élve pedig nem a tulajdonos állam dönt közvetlenül mondjuk egy oktatási intézmény finanszírozásáról, hanem a kiutalt összegeket befolyásolja a diákok kinyilvánított véleménye. Az intézményeknek eképpen meg kell küzdeniük az ügyfelekért, nincs védett piac a számukra, bár az állam a tulajdonosuk.

A második eszköz a teljesítmény mérése, az értékelés és ösztönzés. Gyurcsány Ferenc véleménye szerint ugyanis jelenleg nem lehet az intézmények teljesítményét összehasonlítani. Például az általános iskolákban egyáltalán nincs teljesítménymérés. Másutt is legfeljebb elégedettségvizsgálatok folynak. Pedig erre nyugat-európai tapasztalatok alapján még a közigazgatásban is vannak viszonylag hatékony módszerek.

A harmadik fő eszköz a magán- és a közfelelősség megerősítése. Ha ugyanis fel akarják használni a vásárlói véleményeket az értékeléshez, akkor meg kell alapozni a racionális fogyasztói döntéseket. Ezért nem szimbolikus, hanem olyan mértékű díjak bevezetésére van szükség, amelyek e piaci szemléletet kiváltják. A vizitdíj és a tandíj párszáz és párezer forintja Gyurcsány szerint betölti ezt a funkciót.

Emellett a miniszterelnök szerint harcolni kell a kormányzati munkában megjelenő monopolkompetencia ellen is. Ez azt jelenti, hogy a szakminiszterrel a kormányban ritkán tudtak vitatkozni, mert a többiek – beleértve a miniszterelnököt is – többnyire nem voltak eléggé felkészültek egy többé-kevésbé idegen szakterületen folyó szakmai vita megvívásához. Ezért hozták létre az Államreform Bizottságot, hogy képes legyen ellensúlyt létrehozni a szaktárcákkal szemben.

A kritikus pontok (Oldaltörés)

A reformoknak a miniszterelnök szerint három kritikus pontjuk van. Az elsőt a döntések sokasága jelenti. A kormány eddigi öt hónapja alatt számos döntést hozott, amelyek kiegészülve a jövő év elejére várható továbbiakkal a reformok javarészét elindították, vagy elindítják (kivételt csak a nyugdíjrendszer- és az önkormányzatok reformja jelent). Bár Gyurcsány Ferenc az eddigi döntések tartalmát legnagyobb részben megfelelőnek tartja, jogosnak nevezte a megvalósítás mikéntjére vonatkozó kritikákat. Egész egyszerűen a reformokat jobban el kellene adniuk a társadalom számára, de olyan nagy a tempó, hogy nem mindig képesek megfelelően elmagyarázni az elképzeléseik lényegét, a döntéseik hátterét és hatását.

Ennél azonban a kormányfő sokkal veszélyesebbnek értékelte az implementációt. „Vajon január elsején fél kettőkor, amikor az első túlzott alkoholfogyasztás miatt ellátásra szoruló beteg megjelenik a kórházban, az intézmény vajon készen áll majd a vizitdíj beszedésére?” – tette fel a kérdését. A nagy rendszereknél az implementáció, a bevezetés 2007-2008-ra esik. A ciklus utána következő két évében már azt kellene bizonyítani, hogy a dolgok jól működnek, s közben a szükséges korrekciókra is sort kell keríteni. Egy ilyen ütemterv betartása volna a közvetlen kormányzati érdek, hiszen az intézmények javuló működése szerezheti csak meg a közbizalmat a reformoknak. A folyamatot nehezíti, hogy mindeközben az államigazgatás is átalakul, s azoknak az embereknek kell végrehajtaniuk az átalakítások zömét, akik maguk is szerves részesei voltak a változás alá vont struktúráknak.

Ebbe beletartozik, hogy a minisztériumok és intézményeik szorosan együttműködjenek, s az állampolgárok ne egy bonyolult struktúrával álljanak szemben, hanem egyszerűen működő kapcsolatokon keresztül érhessék el az állam szolgáltatásait. Az a kormányfő kívánsága, hogy az államnak adott területen mindig csak egy embere látsszék, még akkor is, ha több intézmény áll mögötte. Ezeknek a szervezeteknek meg kell egyezniük az együttműködésről. Csak akkor kapnak pénzt, ha erre képesek – jelentette ki a miniszterelnök.

Végső soron olyan reformokra és olyan működésre van szükség, hogy a következő kormányoknak nem kelljen visszavonniuk az intézkedéseket. Mert a visszarendeződés okozná a legnagyobb károkat az ország számára. A hosszú távú politikai fenntarthatóság ezért ugyancsak sarkalatos kérdése a jelenlegi átalakítási folyamatoknak.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
MTI Gazdaság

Csillag István: radikális átalakításokra és reformokra van szükség

A költségvetési kiigazítás nyomán helyreálló államháztartási egyensúly csak akkor tartható fenn, ha 2007-2008-ban radikális átalakításokra és reformokra szánja el magát a kormány és a társadalom – mondta Csillag István, az Eximbank Zrt. elnöke, szerdán a Heller Farkas Szakkollégium „Reform és növekedés” című konferenciáján.

MTI Itthon

Milyen reformok várhatók még?

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint ma erős reformkényszer van az elmúlt 15 év alatt feltorlódott problémák miatt. A szükséges reformok közül csak a felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamat és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részreform, a magánnyugdíjpénztárak bevezetése valósult meg.

Rendkívüli felfedezést tettek Pompeji régészei

Rendkívüli felfedezést tettek Pompeji régészei

Kétmilliót lopott a kasszából a szálloda recepciósa, de az egészet elbukta sportfogadáson

Kétmilliót lopott a kasszából a szálloda recepciósa, de az egészet elbukta sportfogadáson

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

50 százalékkal nőtt a kanyarós megbetegedések száma világszerte

50 százalékkal nőtt a kanyarós megbetegedések száma világszerte

Harmadszor is engedékeny volt az MNB Matolcsy unokatestvérének bankjával

Harmadszor is engedékeny volt az MNB Matolcsy unokatestvérének bankjával

Negyedik fiókáját neveli a meleg pingvinpár

Negyedik fiókáját neveli a meleg pingvinpár