Az igazságügyi és rendészeti miniszter kedden nyújtotta be a parlamentnek a Büntető törvénykönyvet (Btk.) és hozzá kapcsolódva más büntető jogszabályokat is módosító javaslatát. Ebben a bűncselekményhez szükséges értékhatár az eddigi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik (aki ez alatti kárt okozva bűnöz, az június 1. után csak szabálysértést követ el). Így a bűnüldözők leterheltsége jelentősen csökken nyártól. 

Új tényállásként kerül be a javaslat szerint a Btk.-ba a könyvvizsgálói kötelességszegés. Ezt az a könyvvizsgáló követi el, aki a szakmai szabályok megszegésével (valótlan tény állításával, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állításával) a vizsgált cég vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megtévesztésre alkalmas jelentést ad. A büntetés - vétségről lévén szó - legfeljebb 2 év szabadságvesztés lehet. 

A csődbűncselekmény kiegészül egy új elkövetési magatartással. Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét - a kielégítési sorrend megsértésével - előnyben részesíti, az vétséget követ el, és szintén 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 

Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása helyett a jövőben a saját tőkét lehet csorbítani, azt is csak jogi személyiségű cégnél. Aki egy ilyen társaság saját tőkéjét, vezető állású személyként - részben vagy egészben,- elvonja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 

Jelenleg minden konkrétum nélkül rendeli büntetni a Btk. a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását. A módosítás kiemeli a hajléktalan stróman alkalmazását, persze lényegesen konszolidáltabb megfogalmazásban. Aki közreműködik abban, hogy közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön bejegyzésre, akinek a lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen, az vétséget kövez el (legfeljebb 2 éves szabadságvesztés büntetési tétellel). 

Módosulnak még a törvényben - egyebek mellet - a pénzmosásról, a járulék- és adóbevétel csökkentésről, a csempészetről, a szerzői jog megsértéséről, a jövedéki visszaélésről szóló szabályok is.