Éves szinten akár 150 milliárdos veszteséget is okozhat az árrésstop, a kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja

Hosszú interjút adott Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának, amiben a kiskereskedelmet érintő problémákról beszélt.

A főtitkár szerint a kereskedelemben évek óta romlik a közhangulat, amit a túlzott szabályozás, az adminisztratív terhek és a kormányzat negatív attitűdje is súlyosbít. Miközben a szektor hagyományosan a GDP mintegy 10 százalékát adja, a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedést is segíteni tudja, de Magyarország ebben lemaradóban van. Ráadásul például Lengyelországban a kereskedelem piaci súlya jóval magasabb, 14 százalékos. „A működő cégeket különösen sújtja a bürokrácia, és hasonló ideológiai előítéletek érik őket, mint az 1960-as években – gyakori az a narratíva, hogy ezek a cégek csak élősködnek; olcsón vesznek és drágán adnak el…” – mondja.

A plázastop-törvény miatt a beruházások tovább csökkentek: a tavalyi utolsó és az idei első negyedév között 10 százalékot csökkent a mértékük. Pedig a kormányzaton belül történt egy olyan paradigmaváltás, ami a fogyasztásról a beruházásokra helyezi a hangsúlyt, ezen belül is főként az élelmiszer-feldolgozást, a gyógyszeripart és a turizmust emelte ki a kormány.

„Ám ha van egy ilyen gazdaságpolitikai cél, akkor nem az lenne a normális, hogy megnézzük, milyen fékek vannak a szabályozási, intézményi rendszerben, amelyek visszafogják a fejlesztéseket, és azokat leépítik?” – kérdi Kozák, hozzátéve, hogy éppen ezen ellentmondások miatt nem értik a törvénytervezetet, és az ilyen „többszólamú gazdaságpolitika” sokat árthat az egész nemzetgazdaságnak.

Az OKSZ szerint a kormányzati kommunikáció alapján a jóhiszemű értelmezés az lehet, hogy a jogalkotó a kereskedelem és az ingatlanfejlesztések átláthatóbbá és rendezettebbé tételét szeretné elérni. Egy hipermarket esetén ennek lehet is értelme, de a kisboltok esetében egyáltalán nem, márpedig ezekre is vonatkozna a törvény.

Nem ismertek az értékelési szempontok sem a pályázatok elbírálásánál, ami újabb bizonytalanságot szül. Kozák szerint pedig alapvetően idejétmúlt, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények bővítését a Kormányhivatal szakhatósági engedélyéhez kötik. Ez szintén nem fokozza a beruházási kedvet. „Felmerül persze, hogy mi is a szabályozás célja, netán, hogy visszafogják a nemzetközi láncok terjeszkedését? Csakhogy a magyar hátterű cégek esetében, egy-két kivételtől eltekintve, alacsony a beruházás” – teszi fel a kérdést Kozák Tamás. A rosszhiszemű értelmezésbe nem akart belemenni, bár „hallott néhány érdekes dolgot”.

Az árrésstoppal kapcsolatban Kozák elmondta: 5-6000 terméknél volt 18-20 százalékos árcsökkenés, de az OKSZ sosem a szabályozásban, hanem a versenyben hitt. „Az élelmiszerek drágulása nem volt olyan borzalmasan jelentős a legutóbbi adatokban. Ahol az élelmiszerek árai elszálltak, az a vendéglátás volt. Ez eddig valahogy nem került elég hangsúlyosan a felszínre” – mondta Kozák. Az árrésstop csak egy „fedezetkorlátozás”, és nem az árakat fogja meg hosszabb távon. Az OKSZ szerint az intézkedés járulékos költsége sokkal nagyobb lesz, mint amit nyerni lehet vele,

mert a kiskereskedők és drogériák veszteségét növeli, éves szinten akár 150 milliárd forinttal is.

Az árrésstop csak lefojtja az inflációt, mert idővel muszáj kivezetni, akkor viszont áremelkedési sokkot fog okozni. „Az effajta szabályozás a tervgazdaságot idézi: akkor is volt egy elérni kívánt állapot, ha pedig az eredmény ettől eltért, akkor tömérdek korrekció érkezett” – fogalmazott Kozák.

A kereskedő úgy tud túlélni, hogy megnézi, honnan tud olcsón árut beszerezni, a kicsik és gyengébbek pedig „elgondolkodnak, érdemes-e folytatni”. Kozák szerint minden ötödik kiskereskedő a bezárást fontolgatja, mert nem bírja tovább.

A Népszavának több helyről is jelezték, hogy akad olyan nagy lánc, ami a bezárást fontolgatja, ennek realitásáról is kérdezték Kozákot. A főtitkár ezt meghagyná találgatásnak, hiszen több száz milliárd forintos befektetésekről van szó, ugyanakkor nem tudja, „kinél hol van a fal, de meg lehet nézni a számokat, már több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak”.

Az árrésstop kivezetésével ritkábbá válhatnak az akciózások, és kisebb lesz bennük az árcsökkentés, hiszen a cégek megpróbálnak optimalizálni. Kevesebb lesz az új termék bevezetése, a saját márkák piaci szerepe is mérséklődhet, az importtermékek súlya növekszik.

A Covid előtt a fogyasztásnövekedés kiegyensúlyozott volt, majd 2020-21-ben a cél a túlélés volt, 2022-ben pedig a visszapattanással párhuzamosan elszálltak az árak. Ennek a hatását érzik ma is a fogyasztók, Kozák Tamás megfogalmazásában „hosszú árnyékot vet az infláció”. Mindez előrefelé hat, ezért vásárolnak ma is óvatosabban a fogyasztók.

Arra kérdésre, hogy mikorra várható a fogyasztói bizalom visszatérte, Kozák úgy válaszolt: „ehhez szükség lenne a közéleti hangulat lecsendülésére, megnyugvására is. Ez sokat segítene abban, hogy a régi lendület visszatérjen”, mindenesetre jelenleg nem optimista.

GKI: sürgősen ki kell vezetni az árrésstopot

Az alapvető élelmiszerekre kivetett árréskorlát valóban átmeneti segítséget nyújtott a legszegényebb háztartásoknak és ideiglenesen fékezte az inflációt, de hosszabb távon komoly károkat okozhat a gazdaságban – mondta a Portfoliónak Hannya Nimer, a GKI igazgatósági elnöke.

Szerinte az árrésstop havi szinten 11,5 milliárd forint veszteséget jelent a kiskerláncok számára, miközben az érintett termékek 10-15 százalékos árcsökkenése éves szinten a fogyasztói árindexet maximum 1–1,2, az élelmiszerár-indexet 3–4 százalékponttal csökkentheti. Ugyanakkor a teljes inflációra gyakorolt hatás csak átmeneti, mivel a kiskereskedelmi árak hosszabb távon követik az élelmiszeripari árak alakulását – mondta az elemző. Hozzátette: az ellátási láncban feszültségeket okozott, hiszen megszűntek a piaci árképzés feltételei, mind a beszállító, mind a kereskedő veszteséget szenved el.

Hannya Nimer szerint az árrésstop révén nyújtott segítség a családoknak csak átmeneti és korlátozott, önmagában nem tudja megállítani a fogyasztás csökkenését. Az árrésstop önmagában nem volt elegendő a fogyasztás érdemi élénkítéséhez, ez látszik a KSH által közölt kiskeradatokban is:

„2024 márciusában az élelmiszer-jellegű kiskereskedelem 1,4 százalékkal nőtt, ami áprilisban 3,7 százalékra gyorsult, mely még így is elmarad a 2024. október és 2025. február közötti növekedési ütemtől” – mondta az elemző.

A nem érintett termékek árát ugyan próbálják emelni, de ennek korlátja a piaci verseny, ezért inkább a marketing visszafogásával, a fejlesztések elhalasztásával és a munkaerő leépítésével próbálkoznak költséget csökkenteni – szerinte a kisebb cégek több mint fele már csökkentette létszámát.

Hannya Nimer szerint mind a sajátmárkás, mind a gyártói márkás termékeknél torzult a verseny az intézkedés hatására, bár „a saját márkás termékek árcsökkenése kisebb volt, mert eleve alacsonyabb volt rajtuk az árrés”.

A kisebb boltok, bár formálisan nem tartoznak a rendelet hatálya alá, kénytelenek követni a nagy láncok alacsonyabb árait. Költségeik magasabbak, kedvezményeik gyengébbek, így sokuk veszteségessé vált – mondja a szakértő. Úgy látják a GKI-nél, hogy a kisebb boltok 18 százaléka bezárt, 12 százalék pedig csak az árrésstop kivezetése után tudná folytatni a működést.