A fogyasztókra tolta a döntés felelősségét az állat-egészségügyi hatóság, vásárolnak-e guargumi adalékanyagot tartalmazó élelmiszereket, amelyekről csak a hét második felében derülhet ki, szennyezettek-e a rákkeltő dioxinnal.

Lehetőleg ne vásároljanak E 412-t, vagyis guargumi, guargyanta vagy guarliszt néven nyilvántartott adalékanyagot tartalmazó élelmiszert, gyógyszert és takarmányt - tanácsolta még a múlt pénteken Süth Miklós főállatorvos a magyar fogyasztóknak, miután bejelentette, Magyarországra is juthatott a dioxinnal és a már betiltott pentaklórfenol nevű növényvédő szerrel szennyezett szállítmányból. A termékek sűrítésére, stabilizálására az élelmiszeriparban széles körben - a sütő-, a tej-, a húsiparban, valamint öntetek és levesporok készítéséhez - használt adalékanyagot a világ termelésének 80 százalékát adó Indiából importálta a svájci Unipektin AG, e hét hétfőre azonban kiderült, hogy Nagy-Britanniába és Spanyolországba közvetlenül is szállítottak guargumit. Ez egyébként a főleg Indiában és Pakisztánban termesztett hüvelyes guarcserjemag belső táplálószövetének őrleménye. Használják például fogyasztótablettaként árult termékekben is, arra a tulajdonságára alapozva, hogy vízzel érintkezve akár tízszeresére is megdagad, így teltségérzetet okoz. Az egyébként veszélytelennek tartott adalékanyagba valószínűleg a guarültetvények melletti erdőtüzek következtében került az égéskor felszabaduló dioxin, így elképzelhető, hogy nem csak a svájci cég által behozott tételek szennyezettek.

A korábbi élelmiszerbotrányok magyarországi kezeléséhez képest az állat-egészségügyi hatóság most másként próbál úrrá lenni a helyzeten, azaz nem vonatta be a kereskedelmi forgalomból az E 412-t tartalmazó termékeket. "Európában ez sehol sem történt meg, sőt máshol a fogyasztókat sem tájékoztatták a veszélyekről" - mondta a HVG-nek hétfőn a főállatorvos. Ennek ellenére német és francia szupermarketekben - igaz, nem hatósági intézkedésre - levették a polcokról az E 412-t tartalmazó árukat. A fogyasztók tehát nálunk arra kényszerültek, hogy alaposan vizsgálják meg a termékek címkéin az apró betűs részeket az E 412 vagy a guargumi felirat után kutatva. A különböző sajtóhíradásokból azonban az derült ki, hogy sokan - annak ellenére, hogy értesültek az E 412 esetleges szennyezettségéről - nem foglalkoztak a tilalommal, mondván, "úgysem tudjuk, mit eszünk". A fogyasztói felelősségtudat hiányát példázhatja Süth másik hétfői bejelentése is, amely szerint kapuvári kollégái egy kapualjban friss baromfihúst áruló "vállalkozót" buktattak le, aki 432 kiló húson próbált túladni. Üzlete nem is nevezhető alkalminak, mivel a nála lefoglalt feljegyzések szerint december 8-a óta 16,4 tonna húst adott el mindenféle engedély nélkül.

Az állat-egészségügyi hatóság a fogyasztók figyelmeztetésén kívül a guargumit Magyarországra behozó vállalkozásoktól várja, jelezzék vevőiknek, érintettek lehetnek-e az ügyben, illetve az adalékanyagot használó cégek figyelmét hívta fel arra, jelentkezzenek a hatóságnál, és vizsgáltassák be az adalékanyagot. Ők ezt nem kapkodják el: kedd délig a vélhetően guargumit használó legalább 200 ezer vállalkozásból csupán 360 jelentkezett, vállalva a tételenként 440 ezer forintos vizsgálat költségeit. A cégek valószínűleg arra várnak, hogy szállítóik igazolják számukra a vásárolt guargumi dioxin- és pentaklórfenol-mentességét. Nehezíti a helyzetet, hogy azt sem lehet tudni, mely időpont előtt importált guargumiról állítható bizonyosan, hogy nem szennyezett, mivel a dioxintartalmat nem volt kötelező vizsgálni. A főállatorvos is csak feltételezi, hogy az ominózus tételeknél korábban beérkezett szállítmányok tiszták, azt pedig a hazai szakemberek is csak találgatják, vajon a svájci importőr cégnél miért vizsgálták a guargumi dioxintartalmát, amelynek eredményeként riasztották az uniós élelmiszer-bizottsági hatóságot, az utóbbi pedig a tagállamokat. Arra sincs adat, évente mennyi guargumi érkezik Magyarországra.

Pedig lenne miért aggódni. A dioxinból testtömeg-kilogrammonként heti 14 pikogramm bevitele elegendő a káros hatás kifejtéséhez (a pikogramm a nanogramm ezredrésze, miközben a nanogramm is csak egymilliárdod része a grammnak). Az egyik vizsgált tételben napi fogyasztással számolva 0,3 gramm guargumiban volt meg az a dioxin-mennyiség, ami egy átlagos súlyú felnőtt embernél meghaladja ezt a mennyiséget. A guargumit átlagosan 1 százalékban keverik az élelmiszerekhez, azaz egy ebből a tételből készült termékből már kis mennyiség, azaz napi 30 gramm fogyasztása is egészségkárosodást okozhat. Süth ugyanakkor azt mondta, hogy a jelenlegi ukrán államfő, Viktor Juscsenko emlékezetes dioxinmérgezésekor (HVG, 2004. december 18.) több százszoros dózist kapott. A dioxin rendkívül nehezen bomlik, felezési ideje az emberi szervezetben hét év, azaz folyamatos bevitellel gyakorlatilag halmozódik.

Az esettel kapcsolatos híradásokkal ellentétben nem csupán hét-nyolc, hanem legalább ötven-hatvan éve használja a magyar élelmiszeripar a guargumit, már az első listán rajta volt, amelyet az engedélyezett élelmiszer-adalékokról készítettek - mondta a HVG-nek Domoki János, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezető-helyettese. Más kérdés - teszi hozzá Babella György, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatási igazgatója -, hogy a tervgazdaság időszakában sokszor előfordult, nem kaptak külön dollárkeretet az élelmiszer-ipari cégek a guargumi használatára. Ma már számos hasonló hatású adalékanyag ismert, régebben pedig hasonló hatást érhettek el a régóta ismert, gyümölcsökből kifőzhető pektinnel is. Ha például egy puding nem tartalmaz ilyen típusú állományjavítót, akkor a víz elválik a szárazanyagtól, amin nagyanyáink egyszerű felrázással segítettek - mondja Domoki. Ez a mai fogyasztóknak már nem tetszene, mint ahogy az adalékanyagok használata a vásárlói igényeknek, a hosszabban eltartható termékek iránti keresletnek is köszönhető.

Az E-számokkal jelzett adalékanyagok használata egyébként közösségi szinten szabályozott, vagyis a tagállamokban ugyanazt ugyanarra a célra és ugyanolyan mennyiségben használhatják. Néhány kivétel persze itt is akad: egy-egy hagyományos termék attól még gyártható, ha nem sikerült elfogadtatni a többi tagállammal az abban felhasznált adalékanyagok listáját. Sőt forgalmazható is, viszont a terméket csak az adott ország nyelvén nevezik meg. Így például a "libamáj tömbben" elnevezés az angol nyelvű szabályozásban is magyarul szerepel, de nem valószínű, hogy imigyen feliratozott termékért tolonganának a brit fogyasztók. Hasonló a helyzet a friss fehér és félbarna kenyérrel, amely esetében Magyarország kevesebb adalékanyagot engedélyez, mint az unió legtöbb állama. Az viszont elképzelhető, hogy például egy szlovákiai határ menti pékségből Magyarországra is szállítanak kenyeret, amit az említett, szigorúbb magyar szabályozás ellenére is megtehetnek.

Jelenleg az unióban több mint háromszáz E-számmal ellátott adalékanyagot engedélyeznek: természetes és mesterséges színezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, emulgeáló- és savanyítószereket, ízfokozókat, valamint édesítő-, sűrítő- és zselésítőanyagokat. A számozást az 1960-as években vezették be az adalékok könnyebb azonosítására. Ez persze a fogyasztók számára éppen az ellenkezőjét jelentette, a most megjegyzett E 412-n kívül vélhetően nem sok jelzett számot tudnának beazonosítani - noha például a C-vitaminnak is van E-száma, az E 300-as. Egy-egy ilyen adalékanyag elismertetése nagy üzlet, akkor is, ha új kiegészítőről, és akkor is, ha egy már ismert szer más termékekben vagy egyéb célra történő felhasználásának engedélyeztetéséről van szó - mondja Domoki. Szükséges is hozzá a tőkeerő, mert a gyártónak a technológiai indokláson kívül toxikológiai állatkísérletek eredményeit kell beadnia a nemzeti hatóságnak, amelyik - ha nem talál kifogást - továbbítja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (EFSA). Ez ajánlást készít, végül az engedélyezésről a Miniszterek Tanácsa dönt. Azaz hiába az engedélyezési eljáráshoz szükséges alapos kísérleti fázis, egy-egy döntésben a lobbiérdekek is szerepet játszhatnak. Sőt a már engedélyezett adalékokról is kiderülhet később, hogy ártalmasak lehetnek: az EFSA nemrégiben értékelte újra az E 128 néven szereplő, speciális reggeli kolbászok és egyes vagdalt húsok előállításához használt Vörös 2G színezék fogyasztásának kockázatát, annak esetleges rákkeltő hatása miatt. A felfüggesztett E 128 magyarországi előfordulását a magyar hatóságok nem valószínűsítik. Ennek ellenére a hazai élelmiszer-technológiai szakemberek biztonságosnak és veszélytelennek tartják a Magyarországon használt adalékanyagokat, de azt senki sem tudja biztosan, hogy a többféle, együtt használt adalékanyagnak összességében milyen hatása lehet a szervezetre.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar gazdaság

Ár ellen

Összetrombitálta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát az elnök, a fideszes Font Sándor, hogy azt firtassa, mit...

Lengyel választás: a szenátusban még sincs kormánypárti többség

Lengyel választás: a szenátusban még sincs kormánypárti többség

Erdei Sándor, vagyis Rokker Zsoltti is képviselő lett Miskolcon

Erdei Sándor, vagyis Rokker Zsoltti is képviselő lett Miskolcon

Itt a Porsche olcsóbb és gyengébb villanyautója, ami még így is 530+ lóerős

Itt a Porsche olcsóbb és gyengébb villanyautója, ami még így is 530+ lóerős

Bloomberg: a vereség jelzés a civileket elnyomó, a médiát uraló Orbán számára

Bloomberg: a vereség jelzés a civileket elnyomó, a médiát uraló Orbán számára

Deutsch Tamás egy keleti bölcs optimizmusával értékelte a választásokat

Deutsch Tamás egy keleti bölcs optimizmusával értékelte a választásokat

Szeretettel Pozsonyból: A szlovák belpolitika sem jobb a Deákné vásznánál

Szeretettel Pozsonyból: A szlovák belpolitika sem jobb a Deákné vásznánál