szerző:
hvg.hu

Rossz előkészítés, a részletes tervek hiánya. Szakemberek szerint részben ez az oka a 4-es metró építése körüli bénázásoknak. Nem ez az első eset, hogy a városvezetés elszúrja, amit el lehet szúrni. Jó példa erre a Nyugati (Marx) téri felüljáró építésének története, melyben a nyilvánosságnak szánt félinformációk bűnbakokat és legendákat szültek, ám tanulni semmit nem tanultunk belőle.

A Nyugati téri (korábban Marx téri) felüljáró építése körüli legendáknak járt utána a legendavadász Urban Legends blog. A történet szerint annak idején, amikor a Nyugati pályaudvar melletti felüljáró épült, egy nagyon híres építészt bíztak meg a tervezéssel. A terv elkészült, a munkások megépítették, de amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. Szégyenében a tervező állítólag öngyilkos lett. A félresikerült építkezés okait a mai napig sokan, sokféleképpen magyarázzák. Az egyik verzió szerint a híd egyik felét oroszok építették, akik más 0 pontot használtak a magasság mérésénél, s ez okozta a galibát, mások szerint minden rendben ment volna, ha a kivitelezésnél a munkások nem lopnak el a kelleténél több építőanyagot.

Az Urban Legends kutatásából kiderül: a felüljáró tervezője, Wellner Péter él és továbbra is építőmérnökként dolgozik, méghozzá annál a Hídépítő Zrt.-nél, amely a felüljárót tervező és kivitelező Hídépítő Vállalat jogutódja. Az 1979-1980-ban épített felüljáró nem az oroszok vagy az enyveskezű munkások, netán a tervezés miatt lett rosszul összerakva, ugyanazt a felüljárót ugyanis a kivitelezőknek egyszer már sikerült összeszerelniük. A hibát az építkezést sürgető városvezetés hozzáállása okozta: bizonyítván, hogy milyen gördülékenyen működnek a szocialista beruházások, siettették a kivitelező céget (amelyik egyben a tervező is volt). A szóbeszéddel – és az akkori sajtócikkek tartalmával – ellentétben egyébként nem is az volt a gond, hogy a felüljáró két oldala nem ért össze, hanem az, hogy összeillesztés után nem egyenes, hanem „kifli” alakú lett. 

A városvezetés sürgetése miatt a kivitelezők nem várták ugyanis meg, hogy az elemeket összekötő ragasztóanyag megkössön. Ugyan nem a ragasztónak kellett egyben tartania a hídat, pusztán annyi volt a szerepe, hogy az elemek alsó részei ne nyíljanak szét, amikor a munkások fent elhelyezik, megfeszítik és lehorgonyozzák a műtárgyat összetartó acélkábeleket. Azzal, hogy nem kötött meg a ragasztó, lent szétnyíltak az elemek és felfelé fordultak. Összeillesztés előtt ez olyan benyomást keltett az emberekben, mintha nem érne össze a híd, ha összeillesztenék. "Nem az volt a baj, hogy a híd nem ért össze, hanem az, hogy alakhiba keletkezett. Amikor összebillentettük, akkor csatlakozott, de a deformálódás miatt a két rész nem tervezett módon csatlakozott. Kénytelenek voltunk lebontani két-két elemet, hogy aztán a helyes irányba lehessen visszatenni” – magyarázza az Urbanlegends-nek Wellner.

A korabeli sajtó – a felső vezetés akaratának megfelelően – ujjal mutogatott a Hídépítő Vállalatra, különösen a tervezőkre, Wellner Péterre és helyettesére, mondván: ők szúrták el az egészet. Arról már nem számolt be a média, hogy munkaügyi perek sorozata után a bíróság 1982-ben kimondta: nem a tervezés okozta a malőrt, hanem az, hogy az építkezést siettették. Wellner pedig köszöni, jól van, a hídtervezést sem hagyta abba, sőt, ő tervezte Magyarország legnagyobb hídját, amit tavaly nyáron adtak át.

Nem tanultak a hibából

Úgy tűnik azonban, a Marx téri felüljáró történetéből nem nagyon tanul a szakma, de legfőképpen a megrendelő, azaz a főváros nem. Ez talán annak is tuajdonítható, hogy miközben legendák születtek a műtárgyról, a malőrt előidéző valódi ok sosem derült ki, az akkori városvezetés gyáva volt szembe nézni rossz döntésével.

A Marx téri fiaskót előidéző kapkodás tapasztalható a 4-es metró építésénél is. Szakértők szerint utóbbi esetben a probléma a beruházási rend szakszerűségében van. Ahogy az egyik építőmérnök fogalmazott a hvg.hu-nak: ma nincsenek kiviteli tervek, csak kiviteli terv szintű tervek vannak. Sem az engedélyezési terv, sem a tenderterv (amelynek célja, hogy a vállalkozó meg tudja becsülni a felmerülő költségeket) nem helyettesíti a kiviteli tervet. „A normális az lenne, ha a megrendelő a vállalkozóra bízná a tervezést, és a kivitelezéshez szükséges technológia kiválasztását” – magyarázta. A 4-es metró Fővám téri állomása jó példája annak, hogy a kapkodás miatt a megrendelő nem vizsgáltatta meg megfelelően az altalajt. Ugyanakkor ajánlott egy építési technológiát, amelyről azonban később kiderült, hogy azok között a körülmények között nem működik.

Persze mindebben a vállalkozó sem ártatlan, hiszen azzal, hogy elfogadja a megrendelő által végeztetett előkészületet, kockázatot vállal. Ez esetben a metróépítés „csúszását” is bejelentő Hídépítő Zrt. vállalt be ilyen rizikót. Az a cég, amely a Nyugati téri felüljárót is tervező-kivitelező Hídépítő Vállalat jogutódja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Theresa May vagánykodik

Theresa May vagánykodik

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Vajon mi köze Mága Zoltánnak a honvédelemhez?

Vajon mi köze Mága Zoltánnak a honvédelemhez?

Itt vannak az újabb részletek az ingyenes külföldi nyelvtanulásról

Itt vannak az újabb részletek az ingyenes külföldi nyelvtanulásról

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült

Egészen döbbenetes Minecraft jön, a valóságban is lehet majd építkezni

Egészen döbbenetes Minecraft jön, a valóságban is lehet majd építkezni