A MÁV sajtófőnöke újra elmondta, hogy a vasúttársaság törvényesen járt el a MÁV Cargo eladásában, és semmiféle kapcsolatban nincs és nem is volt az osztrák sikerdíj- ügyben érintett Geuronet Bt.-vel. A MÁV-nál nem folytattak semmiféle lobbi tevékenységet - mondta a sajtófőnök -, hozzátéve, hogy a vasúttársaság visszautasítja az ezzel való gyanúsítgatást és azt, hogy bárki a MÁV Cargo nevéhez kapcsolja a "sikerdíj" ügyet. A sajtófőnök utalt arra, hogy a verseny tisztaságát igazolja az is, hogy a vesztes pályázók egyike sem élt panasszal a döntés után.

A MÁV az áruszállítással foglalkozó MÁV Cargo privatizációs eljárását úgy alakította ki, ami teljességgel kizárta a befolyásolás lehetőségét. Kavalecz Imre emlékeztetett Kamarás Miklósnak, a MÁV igazgatótanácsa elnökének február végi levelére, amelyet az osztrák vevő vezetőihez címzett. Abban azt állt, hogy a privatizációs folyamatban "... a MÁV és a megbízása szerint közreműködő tranzakciós és jogi tanácsadók mindvégig nagy súlyt helyeztek a teljes transzparenciára, a verseny tisztaságára és a döntés előkészítés szakszerűségére".

Gustav Poschalko, a MÁV Cargót megvásároló Rail Cargo Austria (RCA) elnökségi tagja a Magyar Közlekedés szerdai számában megjelent interjúban elmondta: a privatizációs eljárás és szerződés jogszerű, tiszta és szokványos volt, míg a vártnál magasabb, 102,5 milliárd forintos vételárat azzal indokolta, hogy biztosra akartak menni.

Gustav Poschalko az interjúban hangsúlyozta: "nincs alapja a korrupciós gyanúnak, mivel az értékelő bizottságot senki sem tudta volna befolyásolni, mert mi adtuk a legjobb ajánlatot, a legmagasabb árral, aminek meghatározásában kulcs szerepe volt a tanácsadó cégnek". Elmondta, hogy a Geuronet Bt. tanácsadó cég honoráriumot kapott és a versenyhivatali hozzájárulás után sikerdíjban részesül. Ennek mértéke Ausztriában az üzleti életben megszokott és elfogadott. (Sajtóértesülések szerint ez az összeg 7,1 millió eurót). "A Geuronet egyértelműen tanácsadói és nem lobbi tevékenységre kapott megbízást, mivel ez utóbbira nem volt szükségünk. Ma már tudom, hogy Magyarországon a lobbizás engedélyhez kötött tevékenység, Ausztriában nem. Az osztrák sajtóban sajnos nem tettek különbséget a két tevékenység között, így ebből adódhatott a félreértés" - mondta Gustav Poschalko a szakmai újságnak nyilatkozva.