Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
"Akármi lett légyen is az írországi többség fő indítéka, megmentett bennünket a lisszaboni szerződéstől, ahogy korábban a franciaországi és hollandiai népszavazás megmentett bennünket az európai alkotmányszerződéstől. Ezeket a szerződéseket a Magyar Köztársaság Országgyűlése majdnem egyhangúlag, majdnem teljes titokban, vita nélkül szavazta meg, ezekről a szerződésekről a magyarországi sajtó majdnem teljes egészében hallgatott – egészen addig, ameddig a külföldi népszavazások rá nem kényszerítették, hogy beszéljen róluk" - írja a sajtónak eléjuttatott közleményük.
A szervezet szerint az írországi elutasító eredmény rávilágít arra, hogy európaiak többsége elutasítja a "neoliberális-neokonzervatív politikát", amely az uniót jellemzi.
"Sokak várakozásával ellentétben az Európai Unió az európai reakció fellegvárává változott" - írja a Szociális Charta nyilatkozata és sorra veszi az Európai Unió néhány határozatát és direktíváját, amely szerintük "viszolyogtató és fölháborító". Ebben a sorban emlékeztetnek a 60-65 órás munkahétre való áttérés lehetőségére, ahelyett, hogy - mint írjék - az unió a 35 órás munkahetet preferálná. Bírálják a bevándorlók, menekülők, vendégmunkások jogvédelmét megnyirbáló gyakorlatot. Az információszabadságról, az adatvédelemről, a magántitokról szóló törvényekkel ellentétesnek tartják az unió direktíváját, amely "kötelezi a telefontársaságokat és internetszolgáltatókat a vezetékes és mobiltelefonos beszélgetések, üzenetek, továbbá az online kommunikáció valamennyi forgalmi adatának rögzítésére".
"Mi nem vagyunk „euroszkeptikus” nacionalisták. Viszont ragaszkodunk a munka jogaihoz a tőkével szemben, és ragaszkodunk az európai népek szabadságjogaihoz a polgári államokkal, a népellenes, xenofób nemzeti kormányokkal és az egyre elnyomóbb, reakciósabb jellegű európai bürokráciával szemben" - zárul a Szociális Charta nyilatkozata, amelyet Tamás Gáspár Miklós, mint támogató, Galló Béla, mint a Charta kezdeményezője és Vajnai Attila ügyvivő neve fémjelez.
Mint írják, mozgalmukat "azzal a céllal hozták létre, hogy az új baloldali politika meghirdetésével szembeszálljanak a társadalmon uralkodó három hazugsággal, amelyek mind a mai napig megakadályozták az ország tényleges demokratikus fejlődését és adottságaihoz igazított gazdasági felemelkedését.
Ez a három hazugság a versenyvallás hirdetése, a reformnak nevezett megszorítások össztársadalmi aszkézisének szükségessége, a közösségi léttel szemben a mindenkit legázoló individualizmus felsőbbrendűségének az elfogadtatása".
