Nyeregben a magyar, avagy biciklis forradalom

Valóságos biciklis forradalom zajlik a fővárosban: két esztendő leforgása alatt megháromszorozódott a kerékpározók száma. Miként lehetséges akkor, hogy az idén mégis csökken az országszerte eladott bringák száma? Erre is választ találnak az olvasók, csakúgy, mint arra a kérdésre, hogy az üzletek miként szeretnék felpörgetni forgalmukat, mennyi bicajt szerelnek össze a magyar üzemek, és mennyit exportálnak.

A HVG megrendelésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérte, hogy kik és miért pattannak nyeregbe, sőt, még azt is, hogy hányadrészüket riasztja el ettől a csúnya idő.

A bicikliutak rosszak, az építésükről szóló ígéretek szépek, a terveknek nincs a kormányzatban gazdája – derül ki a HVG Trend egyik írásából. A tipikus biciklisbalesetekről szóló cikk nemcsak a hazai statisztikákat veszi górcső alá, hanem az is megtudható belőle, mi az a jobbhorog és miként célszerű kitérni előle.

A biciklis sisak – melynek hasznosságát még vitatják a szakértők – nemsokára kötelezővé válhat. De mivel kell most fölszerelni egy bringát? Hajthat-e a kerékpáros a járdán és szállíthatja-e a vázon menyasszonyát? Valóban elvehetik-e a rendőrök a részeg kerékpáros autós jogosítványát? – ez mind megtudható a kerékpáros KRESZ-ről szóló összeállításból.

A nyugati kerékpáros programok közül Párizsé a legérdekesebb tapasztalat, ahol a kis királynőként is emlegetett vélib nevű (Magyarországon gyártott) kölcsönbicikli hódította meg az utakat, a helyiek és a turisták szívét. Aki dombtetőre kaptat föl vélibjével, kedvezményt is kap. A messzi északon viszont – a sífelvonók mintájára – biciklifelvonókat működtetnek, hogy a hegymenetet megédesítsék.

A nyugati kerékpárdivatok Magyarországon is kezdenek hódítani, a legfeltűnőbb jelenség a reku – tudható meg a HVG Trendből, mint ahogy az is: pontosan mennyibe kerül a Magyarországon kapható legdrágább és legolcsóbb kerékpár – és technikailag miben különböznek egymástól.