Tetszett a cikk?

Az állami titkosszolgálatok mellett a magán-titkosszolgálatok is megjelentek Magyarországon – erre jut az a tanulmány, amely a Hadtudomány szakfolyóirat legutóbbi számában jelent meg. A cégek - kapcsolataikat felhasználva - az állami adatbázisokból is információkhoz juthatnak, hogy a megfigyeltekről zsarolásra használható adatokat gyűjtsenek.

A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelentek a magán-titkosszolgálatok, amelyek klasszikus biztonsági, magánnyomozói tevékenységük során többek között azt is vállalják, hogy kifürkészik a megbízó konkurenciájának üzleti titkait, s zsarolásra felhasználható adatokkal teli személyi dossziékat készítenek az üzleti partnerekről – derül ki dr. Lénárt Ferencnek a Hadtudomány című folyóirat legutóbbi számában publikált, interneten is hozzáférhető tanulmányából. A dolgozat szerint mind gyakoribb, hogy a magán-titkosszolgálatok állami, kormányzati alapfeladatokat is elvállalnak: például személyi biztosítást, informatikai rendszer védelmét látják el, természetesen piaci alapon. Sőt a nevesebb magyar magánhírszerzők és elhárítók – a Magyarországon működő multinacionális vállalatok megbízására – egyre gyakrabban már külföldön is dolgoznak.

A volt kollégák is segítenek

© sxc.hu
Jóllehet azt uniós szinten is tiltják,  hogy az állami titkosszolgálat a magán-titkosszolgáknak adjanak megbízásokat, a maszek szakemberek – Lénárt írása szerint – intenzív baráti, személyi kapcsolatot tartanak fenn azokkal a volt kollégákkal és barátokkal, akik a titkos információgyűjtésre törvényesen felhatalmazott fegyveres és rendvédelmi szervezeteknél dolgoznak. Azaz a magán-titkosszolgák az állami titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek közpénzből finanszírozott, évtizedek alatt kiépített és rendszerezett adatbázisait is igyekeznek felhasználni.

Az állami költségvetési megszorítások (például a létszámleépítés, források elvonása) a nemzetbiztonsági szervezetek működését, mozgásterét is korlátozzák, ami szintén a magáncégeknek kedvez – véli a szerző. Ráadásul a volt keleti zónában a szervezett bűnözés is jól szervezett magán-titkosszolgálatokat hozott létre, amelyek „sokszor háborítatlanul alkalmaznak különleges titkosszolgálati módszereket, erőket és eszközöket, persze bírói, ügyészi engedély nélkül” – jegyzi meg.

A magán-titkosszolgálatok elsődleges célja, hogy legálisan vagy illegálisan, de adatokat, védett, bizalmas vagy titkos információkat szerezzenek meg. Az így megszerzett, majd dokumentált, elemzett, értékelt információkat a megbízónak adják át. Az adatgyűjtésen kívül az is a céljuk az ilyen szervezeteknek, hogy a megbízó által megjelölt helyre – egy meghatározott céllal – hírszerző ügynököket, alkalmi informátorokat építsenek be, szervezzenek be. A magán-titkosszolgálatok arra törekednek, hogy az ellenérdekelt konkurensek szándékait, piaci, üzleti, kutatásfejlesztési eredményeit, sőt, olykor az állami vagy uniós támogatások rendszerét is megismerjék – derül ki a tanulmányból.

Együtt kellene működniük?

A privát és az állami titkosszolgálatok alternatív együttműködése nemzetközi szinten nem ismeretlen – emlékeztet a szerző amerikai és orosz példára utalva. Sőt, szerinte a titkosszolgálatok – szigorúan szakmai és törvényes – alternatív együttműködése nemcsak elkerülhetetlen, de szükségszerű is. „Az alternatív együttműködés elsősorban az államnak érdeke azért, hogy a magán-titkosszolgálatok feletti törvényi (állami) kontroll, ellenőrzés biztosítva legyen” – írja. Ahhoz, hogy mindez a gyakorlatban is megvalósuljon, Lénárt szerint valamennyi állami és magán-titkosszolgálat, továbbá egyéb szervek bevonásával a titkosszolgálatok új rendszerét, úgynevezett „nemzeti hírszerző közösséget” kell létrehozni és működtetni. A tanulmányban amerikai példával hozakodik elő: eszerint míg a klasszikus üzleti hírszerzés csak alapvető fontosságú információkat ad, addig az amerikai – több állami és magán-titkosszolgálati szervezeteket tömörítő – nemzeti hírszerző közösség tevékenysége „az ország számára sokkal mélyebb, hatékonyabban felhasználható eredményeket produkál.”

Lénárt úgy véli, a hazai piacgazdaság erősödésével a magán-titkosszolgálatok gyarapodására lehet számítani, de ezek a cégek – részben a jogszabályi környezet és az állami és szakmai kontroll hiánya miatt – a valós tevékenységüket csak leplezve tudják végezni. A szerző szerint a magán-titkosszolgálatok megjelenése szükségszerű tény, az állami titkosszolgálatok vezetőinek és a kormányzati döntéshozóknak pedig tudomásul kell venniük, hogy a titkosszolgálatok állami monopóliuma megszűnt. Állítja: azért is lenne szükséges a magán-titkosszolgálatokkal való együttműködés, mert azok jobban rálátnak a szervezett bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre és az országokon átívelő fegyver- és embercsempészetre.

Dezső András

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Xantus Barbara most maszkokat árul egy plázában

Xantus Barbara most maszkokat árul egy plázában

Kevesnek áll jól a videóhívás, egyre többen mennek plasztikai sebészhez

Kevesnek áll jól a videóhívás, egyre többen mennek plasztikai sebészhez

Fekete Mikulás miatt kapott névtelen rasszista levelet egy amerikai férfi

Fekete Mikulás miatt kapott névtelen rasszista levelet egy amerikai férfi