A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány első intézkedései azt szolgálták, hogy Magyarországon az egyensúly helyreálljon, ennek érdekében a kormány 2009-2010-ben 1300 milliárd forinttal fogja vissza az állami kiadásokat. Így jövőre Magyarország azon kevés európai uniós ország közé fog tartozni, ahol csökken majd az államháztartási hiány, míg a legtöbb tagállamban emelkedik.

Bajnai Gordon kiemelte: az egyensúly érdekében tett lépéseket követően foglalkozni kell azzal, hogy a gazdasági növekedés feltételeit is javítsa a kormány, hogy emelkedjék a mostani 57 százalékos foglalkoztatási szint és az adóváltozások a foglalkoztatás bővítését is célozzák.

A miniszterelnök kiemelte: a kormány első intézkedései már erősítették a befektetők bizalmát, a forint elmúlt hetekben tapasztalt erősödését követően mintegy 400 milliárd forinttal csökkentek a devizatartozással rendelkező családok kölcsönterhei. Az erősödő befektetői bizalmat jelzi Bajnai szerint az is, hogy mintegy a felére mérséklődtek a Magyarországtól elvárt, már korábban beárazott kamatok.

A kormányfő szerint a gazdaságban is látszanak biztató jelek, bár tavaly október óta mintegy 80 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma az országban, de az építőipar legutóbbi adatai már enyhe növekedést mutattak.

Jövőre az szja-ban történő változásoknak köszönhetően az átlagbér környékén, egy év alatt nettó 188 ezer forinttal több lesz a fizetési borítékban, azaz egy kétkeresős családmodell esetén a szülők éves szinten akár mintegy 380 ezer forinttal többet vihetnek  haza. A változások révén 10 munkavállaló közül 9 a személyi jövedelemadó alsó kulcsával fog adózni - emelte ki a miniszterelnök.

Bajnai szerint a vagyonadó is az igazságosabb adóterhelés irányába tett lépés, azonban a 30 millió forintos értékhatár fölötti adózás bevezetésével az új adónem országos szinten 100 lakásból mindössze 5 lakást érint majd, a több mint négymillió ingatlannak csupán az öt százalékát.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy jelentős mértékben csökkennek a vállalkozásokat terhelő adók: a munkaadók zsebében is hozzávetőleg 400 milliárd forinttal több marad majd.

Az adóparadicsomok elleni fellépés - amit szintén az igazságosabb adózás irányába tett lépésnek minősített - azt eredményezi majd, hogy az ezekben az országokban alapított cégek kinti extraprofitjából Magyarország is részesedik - mondta. Magyarország 2001-ben adóparadicsomnak minősült az akkori szabályok alapján, és a fejlett államok több tekintetben el is ítélték emiatt. A mostani intézkedések tiszteletben tartják a vállalkozás szabadságát. Reálisan kell látni: a vállalkozások dolga az, hogy törvényes keretek között minél több nyereséget érjenek el, a profitot maximalizálják, az adórendszer dolga pedig az, hogy törvényekkel igazságos adózást valósítson meg. Az új szabályozás tehát nem fogja megtiltani azt, hogy céget lehessen alapítani egy-egy adóparadicsomnak minősülő államban, azonban a módosítás révén Magyarország is kap majd az ott elért extraprofitból - összegezte a miniszterelnök.